105476. lajstromszámú szabadalom • Vezérlő berendezés és felvonókhoz, melynél az önműködő finom beállításhoz a hajtómotort használjuk

Megjelent 1933. évi március hó 300-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 10Ö477. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Répavágógép. vitéz Yigh Bálint épület- és géplakatos Törökszentmiklós. A bejelentés napja 1931. évi október hó 17-ike. A találmány répavágó-gép, mellyel a répát gyorsan éa kis munkaszükséglettei apró darabokra vághatjuk. Különös előnye a gépnek, hogy szerkezete igen egy-5 szerű és hogy használata közben kezünket meg nem sérthetjük. A találmány lényegében forgathatóan ágyazott kúpfelületből áll, melyen a vágóélek vannak. E kúpfelület felül nyitott adagolótartány-10 nak fenekét alkotja, úgy, hogy az adagolótartányiba dobott répákat a forgó kúpfeliilet felszeleteli, felaprítja, a felaprított répa pedig a kúpfelület belsejébe jut és onnan kihull. A kúpfelület forgástenge-15 lyét előnyösen ferdén ágyazzuk, úgy, hogy egyfelől a kúpfelületnek az adagolótartányba nyúló legmagasabb alkotója vízszintes, vagy közel vízszintes, másfelől pedig a kúpfelületnek legalsó, legmélyeb-20 ben fekvő alkotója a vízszintessel oly nagy szöget zár be, hogy a kúpfelület belsejéből a felaprított répa önsúlya folytán távozik. A rajzon a találmány egyik példáké-25 peni, kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképen el is térhetünk. Az 1. ábra a gépnek függélyes hosszmetszete, a 30 2. ábra távlati képe. A répavágó-gép főrészei tehát a (g, h) lábakon nyugvó (b) adagolótartány és az előnyösen acéllemezből készült (d) aprítókúp, melynek felületén az acéllemez 35 anyagából kisajtolt oly (j) vágóélek vannak, melyek a leszelt répadarabokat a (d) kúpfelület belsejébe juttatják. Ily vágóélek a főzelékaprító-gyaluknál és reszelőknél már ismeretesek. A (d) Kúpi'elm letet tetszőleges ismert módon (c) for- 40 gástengelyhez erősítjük, melyet a (bj adagolótartány alsó részében ágyázunk; ? forgástengely egyik, a kúpfelület csúcsa felé eső végén (c') forgattyúkar van. A (b) adagolótartányiíak alsó, e kúpfelületet 45 felvevő nyílását úgy alakítjuk, hogy a kúpfelületnek fele vagy körülbelül fele az adagolótartányba nyúlik, és annak fenéknyílását elzárja. Az adagolótartány fonéikrésize előnyösen ferde ós abban a (e) 50 tengelyt ugyancsak ferde helyzetben úgy ágyazzuk, hogy a kúpfelületnek legmagasabb alkotója vízszintes vagy közeivízsíziinites legyen. A (c) tengelyt hosszirányú eltolódások ellen, bármely ismert módon 55 biztosítjuk. A (b) adagolótartányt előnyösen fából, lábait pedig hajlított vaspántokból készítjük. A (e) tengelynek egyik végén az egyik (g) láb csapágyfuratában, míg a tengelynek másik végét a másik 60 két (h) lábat összekötő, vízszintes (i) pánivasban ágyazzuk. A felaprítandó (f) répát a (b) tartányba dobjuk, mikoris az önsúlya folytán a vágóéles kúpfelületnek támaszkodik. Ha e 65 kúpfelületet a (c') forgatókarral forgatjuk, akkor a (j) vágóélek a répát felaprítják és a felaprított répadarabok a kúpr felület belsejébe jutva, annak alsó lejtőirészén át távoznak. 70 Szabadalmi igények: 1. Répavágó-gép, jellemezve oly adagoló-, tartánnyal, melynek feneknyílásában vágóéles kúpfelület forgathatóan van ágyazva.