105466. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázkeverékeknek, valamint folyadékokban elnyelt gázoknak folytonos ellenőrzésére

Megjelent 1933. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105467. SZÁM. — XVI/c. (Vll/g.) OSZTÁLY. Ternér ólom-antimonötvözet sajtolt csövekhez, különösen kábelköpenyekhez. Siemens-Schuckert-Werke A. G. Berlin-Siemensstadt. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. Németországi elsőbbsége: 1929. évi szeptember 27-ike. Sajtolt ólomcsövek, különösen pedig kábelyköpenyek előállításánál a tiszta ólomhoz ómadalékok felhasználását már javasolták, hogy az e fajta csövek mecha-5 nikai szilárdságát és korrózióval szembeni ellenállóképességét növeljék. Az ilyen ötvözetből előállított, a jó minőség elérésére való ónadalékokkal ellátott csövek azonban a szükséges óntartalom miatt túlsá.0 gosan drágák ahhoz, hogy a kábeltechnikában általánosan felhasználják. Ezért megkísérelték a tiszta ólmot, a drága ón helyett, antimonnal ötvözni. Az efajta ötvözeteknek az ismert kábelköpenysajtókon 5 való sajtolásakor, melyeken a formálás az olvadási hőfok alatt levő képlékeny állapotban történik, lényeges nehézségek mutatkoznak, mert ez ötvözetek csak igen szűk hőhatárok között képlékenyek és !0 sajtolásuk igen nagy nyomást igényel. Ugyanez a hátránya a már szintén ajánlott ólom-kadmium ötvözetnek, melynél ezenfelül az ötvözésnél még nagy fémveszteség is adódik és a kristályközi !5 törékenységgel szemben kellő mértékben nem érünk el védelmet. A találmány' ternér ólom-antimonötvözet sajtolt csövekhez, különösen kábelköpenyekhez, az ólom-antimonötvözetek kedi0 vező mechanikai tulajdonságaival, anélkül azonban, hogy csővé való saj toláskor annak hátrányait mutatnák, az ólomantimon és ólom-kadmium ötvözetekkel ellentétben viszonylagosan tág hőhatárok i5 között képlékenyek és könnyen sajtolhatok. Ez ötvözet egyik alkatrésze technikailag tiszta ólom, a második alkatrésze antimon, a harmadik pedig vagy az antimonnak egy adalékfémmel, pl. kadmium-, W réz-, nikkel-, mangan- vagy magnéziummal alkotott kémiai vegyülete vagy az antimon és ón elegykristályokat alkotó szilárd oldata. Az antimonhoz egy adalék fém helyett ezen adalékfémekből többet is hozzáadhatunk, csak az szükséges, hogy 45 vagy kémiai vegyület, vagy elegykristályokat alkotó szilárd oldat létesüljön. A kábelköpeny sajtol ására alkalmas ötvözet 98% vagy ennél több tiszta ólomból, 1%-ig antimonból, a maradék pedig 50 a harmadik alkatrészből áll. A találmány szerint az ötvözet lényege, hogy az elérendő keménységnek megfelelően két százalék alatt tartalmazza a kémiai vegyületet vagy az elegykristályokat alkotó 55 szilárd oldatot. Különösen bevált oly ötvözet, mely közel 99.25% tiszta ólomból, közel 0.25% antimonból és közel 0.5% antimon-kadmium kémiai vegyületéből áll. Ternér-ólom-antimonötvözet készítésé- 60 nél előbb az antimon kémiai vegyületét a már említett adalékfémekkel vagy antimonnak ónnal képezett elegykristályokat alkotó szilárd oldatát állítjuk elő ós a kémiai vegyületnek vagy az elegykristályo- 65 kat alkotó szilárd oldatnak az ólomhoz való hozzákeverésével egy pszeudobinér alapötvözetet állítunk elő. Ezután egy ternér alapötvözetet állítunk elő, amennyiben ólomnak és antimonnak a keveréké- 70 hez, antimonnak egy adalékfémmel képezett kémiai vegyületét, vagy antimonnak és ónnak elegykristályokat alkotó szilárd oldatát keverjük. A pszeudobinér alapötvözetet tiszta ólomban hígítjuk és a 75 második ternéralapötvözetet oly mértékben adjuk hozzá, hogy a kívánatos összantimontartalmat elérjük. A második ternéralapötvözet ezek szerint csak a végötvözet antimontartalmának szabályozására 80 való. Hogy a kábelköpenyekhez különösen