105448. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó és rádiómozgókép továbbító berendezés
31eg.jelent 1933. évi március hó 1 -én . UAGYAR KIRÁLYI J||§||B£ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105448. SZÁM. — YII/,J. OSZTÁLY. Távolbalátó és rádiómozgókép továbbító berendezés. Juhász Béla oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 22-ike. A találmány álló és mozgóképek (film), valamint valóságban lejátszódó jelenetek elektromos úton történő drótnélküli továbbítására való. 5 Működésében a hasonló célokat szolgáló berendezésekben alkalmazott vezérelvet követi: a továbbítandó képet pontszerű elemekre bontja, ezeknek fénybeli intenzitásával arányos áramerősség ingató dozásokat létesít, ezeket az áramimpulzusokat egy rádióadó hullámaira superponálva továbbítja. A továbbított hullámok a vevőállomásra érkezve, amplitúdójúk arányában befolyásolják egy fényforrás 15 erősségét, ezt a szabályozott fényt azután pontok alakjában az adóállomáson történt fölbontás sorrendjében egy fölfogó ernyőre vetítve megjelenítik a továbbított ! képet. 20 A szerkezet két főrészből áll: a képek továbbítására való adóból és a továbbított képeket láthatóvá tevő vevőből. A vevőállomás kétféle lehet: egy egyszerűbb, amelyen a kép egy közepes nagy-25 ságú (max. circa 30X40 cm ernyőn, pl. homályos üveglapon) jelenik meg; ez a vevő kisebb, egyszerűbb, mintegy magánhasználatra való. A másik rendszerű vevő előadótermekben nagyméretű képeknek er-30 nyőre kivetítésére alkalmas1 . Az I. lapon az adó látható. A 3. ábrán sematikusan oldalnézetben, a 4. ábrán alaprajzban. Az 5. ábrán a 4-nek egy részlete látható na-35 gyobb léptékben. Az 1. ábra a továbbítandó kép nagyságát szemlélteti, a 2. ábra a szerkezet két lényeges alkatrészét síkba kifejtve ábrázolja. A II. lap 14. ábrája az egyszerűbb vevőt 40 alaprajzban ábrázolja sematikusan, míg a 6. és 13. ábra az összetettebb vevőt ábrázolja sematikusan, oldal-, illetve elölnézetben. A 7., 8., 9., illetve 10., 11., 12. ábrák az 45 összetettebb vevő két lényeges alkatrészének működését szemléltetik. A felbontandó képet, legyen az állókép, mozifilmkocka, vagy való jelenet, fekvő helyzetben 4.5X6 cm nagyságban állítjuk 50 elő (1. ábra). A kép 1 mm nagyságú felületét 0.25X0.25 mm nagyságú négyzetecskékre, vagyis 16 elemre bontjuk, így a felvett képméret mellett az egész képmezőben 43.200 képelem v^n. 55 A kép fölbontását egy lyuksorozat végzi, mely a fölbontandó kép előtt mozog. Ez a lyuksorozat egy hosszú, keskeny felületen van elhelyezve* amit a 2. ábra (A) jelölt sávja mutat. Ez a lyuksorozat 60 úgy van képezve, hogy a lyukak négyesével egy-egy vízszintes sorban vannak elhelyezve, egymástóli távolságuk a képmező szélesséigének Vá-e, vagyis a jelen esetben 15 mim, ilyímódon 60 lyuksort ké- 65 pezve, ezek a lyuksorok egymás fölött vannak elhelyezve oly távolságban egymástól, mint amilyen magas a képmező . (jelen esetben 45 mm). Az így keletkezett hosszanti pontsorok azonban nem függő- 70 legesek, hanem az egymás fölött lévő lyukak egy lyukátmérő (jelen esetben 0.25 mm) méretével egyazon irányban el vannak tolva. Az így keletkezett csoportosítást torzított léptékben a 2a. ábra szemlél- 75 teti. Az ilymódon lyukgatott hosszú, keskeny felület a jelen kiviteli módozatban egy hengerpalásttá van alakítva [3., 4. ábra (A)], hogy mozgása folytonos lehes-
