105402. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekolájú szerves vegyületek s azokat tartalmazó termékek oldatainak előállítására
— 2 — nevezzük, melyek glicerinnek vagy más többvegyértékű alkoholnak ftalsavas észtereiből állnak, ill. azokat tartalmazzák. Az ilyen gliptalgyanták ítals.avon ld-5 vül tartalmazhatják más nagymolekulájú saviaknak, .miint pl. .csirsavaknak és gyantaisavaknak (abietinsav) kevert esztereit is. A gliptalgyanták legtöbbje nehezen oldódik és különösen ne-10 hezen oldódik, vagy egyáltalában oldhatatlan petrol eumtdeiszitillátumokban. Miivel petroleumdesztillátumok a. legolcsóbb oldószerek közé tartoznak, nagyjelentősiégű a gliptalgyanták oldhat óvá tétele, ill. 15 oldhatóságának fokozása petroleumdesztillá'tuímckban. Azt találtam, hogy kristályos krez.olok, különösen p-krezol és o-krczol igen alkalmas oldhatósági okozó anyag a gliptalgyanták petroleuimdeszti1 -20 liáituímekban való oldása szempontjából. Ha a. petroleumdesztillátumok helyett oly oldószerkeverékeket használunk, melyek a petroleiumdesztillátumoknál •ío-bb oldószereket is tartalmaznak pet.ro-25 leiimdesztillátumckon kíviil, pl. benzol benzin keveréket, természetesen nagyobb oldhatóságot fogunk elérni krezol alkalmazása esetén. Ha viszont benzolt egyedül használunk, oldószerként és 30 ehhez adjuk a krezolt, akkor tovább fokozódik az előbbiekkel szemben az oldhatóság. Az oldhatóság fokozása tehát mindig az éppen használatra kerülő oldószerre, vagy oldószerkeverékre vonat-35 kőzik. Crilvloidrak és cellonnak a megmunká-1;' áirál j<ren gyakran előfordiul, hogy oldószerekkel plasztikussá kell tenni ezeket az anyagokat. Ilyen esetben nem teljes 40 oldásról van szó, hanem pusztán az oldást megelőző duzzasztásról (Quellumg). IIvon esetben is a nagyobb oldó hatású oldószer erősebb duzzasztó hatást idéz elő, fn®.*' ugyan-azon duzzadási fok eléréséhez 45 a jobban oldó oldószerből kevesebbet kell felhasználni. Erre a célra alkalmas oldószer pl. az aceton és ennek az oldóképességét erősen fokozhatjuk benzoesavnak, fenolnak, vagy trikloreeetsavnak az ace-50 tenhoz való adagolásával. Cellulózaeisztereket, mint pl. nitrocellulózát és acetileollulózát tartalmazó lakkoknál eddig csak olyan lakkokat lehetett előállítani, melyeknek kb. 20%-a. volt a 55 visszamaradó száraztartalom és 80%-a volt az elillanó oldószer. Amennyiben az ilyen lakkok előállításához használatos oldószerkeverékhez triklorecetisiava.t, fenolt, krezolt, vagy benzoesavat adunk mint oldástfokozó anyagot, úgy a viszko- 60 zitás lényeges emelése nélkül módunkban áll sokkal töményebb oldatokat előállítani, azaz olyanokat, melyek oldószertartalma kisebb és szá.razta.rtalma pedig nagyobb. 65 A fenti néhány példa illusztrálja az cljáirás különböző alkalmazási lehetőségeit. A felhasznált oldásitfokozó anyag menynyiiíségének növelésével mindenkor fokozhatjuk az oldószer oldóképességét. Az ol- 70 dást fokozó anyag mennyiségének növelése elé akadályt csupán annak esetleges magas ára, vagy pedig az a körülmény szabhat, hogy az oldószer elpárolgása után visszamaradó anyagban, a nem 75 illanó, oldást- fokozó anyag esetleges viszszamaradó na.gy koncentrációja káros lehet. Legtöbb esetben 2%-ot meg nem haladó mennyiséig elegendő az oldást fokozó anyagból és kevés olyan eset van, amikor 80 az oldást fokozó anyag koncentrációja szükségszerűen meghaladná a 10%-ot. Az eljárás szempontjából természetesen ezek a megadott mennyiségek nem képezhetnek korlátot, mert ilyet csak az oldást- 85 fokozó anyag oldhatósága képez. (Korlát tehát a telített oldat előállításához szükséges oldást-fokozó anyag mennyisége). Az oldást-fokozó anyag koncentrációját mindemkor a megoldásra kerülő probléma 90 körülményei írják elő. Az oldást-fokozó anyag minősége szintén a megoldásra kerülő problémától, azaz az alkalmazásra kerülő oldószertől és a feloldandó anyag minőségétől függ. 95 Ajánlatos az oldást-fokozó anyagokat vízmentes állapotban adagolni a .szerves oldószerhez, mert a legtöbb esetben víz jelenléte az oldószerek oldóképességét csökkenti. íoo Oldást-fokozó céljára nem csupán egy, hanem több oldást-fokozó anyagot is használhat unk e gy ii 11 ese n. Aktiv gyököket tartalmazó oldást-fokozó anyagokra példának a következőket hoz- 105 hatjuk fel: kloralhidrat, triklorecetsav, monoklorecetsav. rezorcin, citromsav, betanaftol, karbamid, benzeesav, p-toll^nol'szulfoklorid, ftalsavanhidrid, 2,5— diklorbenzolszulfosav. o-nitrofenol, p-nitrofenol, no p-krezol, o-krezol, benzolszulfosav. sal'ieilsav, alfa-naftol, pirogallussmv, benzidin, benzolszulfoklorid, egyebek között. Különösen alkalmasak ezek közül azok az oldást-fokozó anyagok, melyek fémvegyii- 115 letek képzésére alkalmasak, mint pl. a benzoesav, salicilsav, triklorecetsav, fenol, valamely krezol, stb.
