105335. lajstromszámú szabadalom • Párával fűtő berendezés

— 2 — megszüntetésekor légritkított tér keletke­zik az (A) esőben és ha ekkor a fűtőtest gőzheibocsiáitó (C') szelepe zárva van, a vákuum vizet szív át az (E') csőből az (A) 5 csőbe. Hogy vákuum esetén is maradjon annyi víz az (E') csőben, amely az (E) cső (e) torkolatát elzárva tartsa, a találmány szerint az (E) cső (e) vége a kifolyató (E2) cső nyilasa közti (H') magasság (a vízzár 10 magassága) nagyobb az üzemi gőznyo­másnak megfelelő vízoszlopmagasságámá!. Ha az üzemi gőznyomás 0-05 atm., úgy 50 cm-nél magasabb vízzárra van szükség. Ha az üzeimgőzinyomás fluktuálására való 15 tekintettel 100% -os biztonságot kívánunk, 100 cm magas vízzárt fogunk alkalmazni. Az (E2) cső a fűtőtest (B3) nyílása közti (H) magasság ugyancsak meghaladja az üzemi gőznyomásnak megfelelő vízoszlop-20 magasságot. így biztosan elkerüljük azt, hogy a fűtőtest (C') szelepének zárása ese­tén az (A) csőben növekedő gőznyomán a vizet felnyomja a fűtőtestbe. A rajzon feltüntetett vízzárnál a kon-25 denzvízlevezető ;(E) cső és az ezt körülvevő (E') cső kö%ti tér keresztszelvényterülete nagyobb a belső (E) eső keresztszelvény­teiríilétiénél és az (E-) csövet a gőzvezető (A) cső,vei összekötő (E2) cső keresztszel-30 vény területe azonos az (E) csőével. A víz­zár kiképzésének eilőnye az, hogy az (E2) csövön át az (E') csőbe jutó gőziaz utóbbi­ban nagyobb térfogaiba jutva expandál, tehát nyomása csökken és neun nyomja 35 fel a vizet az üzemi gőznyomásnak meg­felelő magasságra. A (TI") magasság te­hát, azonos biztonsági fok mellett is, kisebb lehet (H')-nél. Előinye ennek a vízzárki­képzésnek az is„ hogy a felszálló (A) cső-40 vei párhuzamosan, annaik közvetlen köze­lében helyezhető el, tehát nem igényel oly széles falhornyoit vagy szabadon elhe­lyezve nem foglal annyi teret, mint más kiképzésű vízzárak. A fűtőtest légtelenítő (B2) nyilasát cél- 45 szerű thermostatikus vákuumszeleppel felszerelni, amely a gőzbebocsátó szelep nyitásakor a fűtőtestben levő hideg leve­gőt kiereszti, a gőzt már nem, mert a gőz melege folytán önműködően zárul. E sze- 50 lepen át nem juthat levegő a fűtőtestbe. Ha a gőzzel telt fűtőtest gőzbebocsátó sze­lepét zárják, a fűtőtestben maradt gőz lassankint lehűl és kondenzálódik, de a még nem kondenzált gőz a vákuum (oly- 55 tán kiterjedve, a fűtőtest üregét mindig kitölti és a fűtőtest tovább is meleget ad le, ami nem volna lehetséges, ha olyan légszelepet alkalmaztunk volna, amely le­vegőt enged be a fűtőtestbe. 60 A (D) szelep nemcsak a fűtőtestben he­lyezhető el, hanem az (E) csőnek az (E2) cső feletti részén is. Szabadalmi igények: 1. Kisnyomású gőzzel (párával) fűtő be- 65 rendezés, melynél a kondensvíz a gőz­vezetéken át folyik le, azzal jellemezve, hogy a kondenzvizet a fűtőtestből el­vezető csőhöz az üzemi gőznyomást meghaladó (H') vízoszlopmagasságn 70-vízzár csatlakozik, melynek kiömlő (E2) nyílása és a fűtőtest kondenzvíz­kivez-ető (B3) nyilasa közti (H") ma­gassága ugyancsak meghaladja az üzemi gőznyomásnak megfelelő vízosz- 75 1 opma ,g a,S'Sá g o t. 2. Az 1. igényben védett fűtő-berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kondenzvizeit a fűtőtestből elvezető (E) cső a gőzvezetékkel közlekedő, na- 80 gyobb átmérőjű zárt (E') csőbe tor­kollik. 1 rajzlap melléklettel. L'allas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom