105324. lajstromszámú szabadalom • Rajzsínvezetés

Megjelent 1933. évi március hó 128-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105324. SZÁM. — IXa/b. OSZTÁLY. Rajzsín vezetés, főleg hordozható rajztáblákhoz. Bárányos István mintaasztalos Pesterzsébet. A bejelentés napja 1931. évi február hó 4-ike. A rajzsínnek a rajztáblán való elmoz­dítása közben, az állandó párhuzamosság biztosítására való ismert szerkezetek kö­zül azok, amelyek huzalt, zsinórt, drótkö-5 telet s effélét használnak a vezetés cél­jaira, lényegükben, oly elrendezésűek, hogy a razsín két vége a rajztábla sar­kain elrendezett csigákon vezetett huzal vagy efféle egy-egy ágához van fogva és 10 a rajzsín mozgatásakor a huzal is a helytálló tengelyű csigákon futva mozog. A rajzfelület szabadon tartása céljából e vezetőhuzal, stb. kívül, a rajztábla három oldala mellett (hat csigás elrendezés) 15 vagy a rajztábla oldalán és a rajztábla mögött keresztezve (négy csigás elrende­zés) van vezetve, úgy hogy ennek folytán a huzal és a vezető csigák a rajztábla sarkain, szélein és esetleg hátlapján, ki-20 álló, könnyen sérülő részeket képeznek s ennek folytán hordozható vagy asztalra fektethető rajztáblák céljaira az efféle rajzsín-vezetés nem is használható. A találmány célja az ilyen hordozható 25 rajztáblákon és blokkokon is alkalmaz­ható rajzsín-vezetés létrehozása. A találmány ezt úgy éri el, hogy a ve­zető huzalok vagy effélék, az ismert el­rendezésekkel ellentétben, helytálló módon 30 vannak a rajztáblákhoz rögzítve, míg a vezető csigák oly módon ágyaztatnak a rajzsínben, hogy a rajzsín mozgatásakor a csigák avval együtt mozognak és a helytálló végű huzalokon csupán legör-35 dűlnek. E megoldás nemcsak, hogy mel­lőzhetővé teszi az ismert megoldásoknál könnyen sérthető alkatrészek említett, hátrányos, kiálló elrendezését, de még lé­nyegesen egyszerűbb is, amennyiben csn­pán két csiga is elegendő már a párhuza- 40 mos vezetés biztosítására. A mellékelt rajzon a találmány egy példaképeni, foganatosítási alakja, vázla­tosan van feltüntetve és pedig: az 1. ábrában a rajztábla felülnézetben, ve- 45 zetőhuzalokkal és rajzsínnel felszerelve (kisebbített léptékben), a 2. ábrában pedig a rajzsín keresztmet­szete az egyik vezető csiga tengelyén át (nagyobb léptékben). 50 Az (a) rajztábla négy sarka táján két vezető huzal, zsinór vagy más efféle vé­gei vannak megfogva és pedig oly elren­dezésben, hogy a bal-felső sarokból kiin­duló (fi) szál kevéssel a rajztábla munka- 55 felülete (a rajzpapír felülete) felett halad az (s) rajzsínben ágyazott (gl) vezető csi­gához, melyet alulról (kb. 90" ívdarabon) érintve és megkerülve tovább halad a rajzsín másik vége felé elrendezett (g2) 60 csigához, melyet felülről (kb. 90° ívdara­bon) kerül meg ós innen halad tovább, le a rajztábla jobb-alsó sarkához. A másik (f2) huzal viszont a rajztábla jobb-felső sarkából indul ki és a rajzsín (g2) csigá- 65 ját érintve először azt alúlról (kb. 90° ív­darabon) kerüli meg és a rajzsín alatt, az (fl) szálat keresztezve, a (gl) csigához megy át, melyet (kb. 90° ívdarabon) felül­ről kerül meg és tovább halad a rajztábla 70 bal-alsó sarkához. Az (fl) és (f2) szálak tehát a (gl) ós (g2) csigák mindegyikét részben felülről és részben alulról is megkerülik, teljesen lötyögésmemtes vezetést biztosítva. 75 Az (s) rajzsín, a huzalvezeték (gl) és (g2) csigák és a kereszteződő huzalok el­helyezése és burkolása céljából, részben

Next

/
Oldalképek
Tartalom