105309. lajstromszámú szabadalom • Venturi-szelep

Megjelent liKí:>. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jffiggK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105309. SZÁM. — XXI/d. OSZTÁLY. Venturi-szelep. Kretzler Albert gyáros Saarbrücken. A bejelentés napja 1931. évi április hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 7-ike. A találmány célja szelepeknél folyadékok vagy hasonlók szabad átömlését lehetővé tenni a szelepháznak és különösen a szeleptányérnak és orsójának legkisebb 5 méretezése mellett, amit úgy érünk el, hogy a burkollat venturicsőszerűen a szeleptányérhoz való rézsútos szelepüléssel kapcsolatiban vaii kiképezve. Rézsútos ülésű szelepeket ismerünk, de ismeretes az is. 10 hogy ezeknél a csőátmérőhöz viszonyítva, aránylag nagy szeleptányérokra és ennek folytán nagy és súlyos, drága háziakra és hajtóművekre van szükség úgy, hogy a nagy csőátmérőkhöz szükségelt szelepek 15 aránytalanul nagyok lesznek. Az ilyen szelepék felényivel súlyosabbak és megfelelően drágábbak is, mint a rendes szelepek. Egy elipti'kus keresztmetszetnek a házban való alkalmazásával sikerült 20 ugyan a szeleptányért kicsinyíteni, de még távolról sem annyira, hogy a jelzett hibák ezáltal tényleg megszűnnének. A ház még így is aránytalanul nagy és a szelep ennek megfelelően drága. Ajánlották továbbá to-25 liattyúknál a ház belsejének Yenturi-osőként történő kiképzését. Ujdomság már most az, hogy a Vemturi-cső kiképzést és a. rézsútos szelepberendezést oly módon hozzuk egymással összeköttetésibe, hogy a tá-30 nyérszelep kisméretű lehessen. Ezáltal ezenfelül még azt a jelentékeny előnyt is elérjük, hogy a szelepfajta alkalmazásánál ia csőátmérő mérete egyáltalában nincs töbibé korlátozva. 85 A rajz a találmányt példaképem kivitelben ábrázolja. Az 1. ábra a szelepnek zárt állapotábani, a 2. ábria nyitott állapotábani hosszmetszetét szemlélteti. A 40 3. ábra a ház vízszintes metszetét tünteti fel, míg a 4. ábra a szelep homloknézetét és végül az 5. ábra a szelepet részmérőkészűlékkel való összeköttetésben mutatja. 45 Az (a) szelepház Venturi-csőként van kiképezve. A (c) szeleptányér fészke a nyak kerületében, vagyis a Venturi-cső legszűkebb helyén van rézsútosan elrendezve. Ezáltal igen kicsiny tányért és en- 50 nek megfelelően egy a tányér számára vezérlőcsővel ellátott kisméretű házat kapunk. Éppen a tányérhoz való vezérlőcső volt az, amelynek az ismert rézsútos szelepfészkes szelepeknél aránytalanul nagy- 55 méretűnek kellett lennie. A Venturi-csőként való kiképzésnek az az ismert előnye, hogy a folyadék nyomása a cső kivezetőnyílásánál alig észrevehetően csökken a bevezető-nyílásnál mutatkozott nyomással 60 szembeai. Ezenfelül a kúpalakú kiképzés folytán, a. szelepház belső felülete íaimak teljes egészében, kivétel nélkül megmunkálható úgy, hogy a súrlódási veszteség csak igen csekély az elliptikus keresztmet- 65 szetű szeleppel szemben, mely utóbbi a megmunkálást nem teszi lehetővé. A találmány szerint, annak további előnyeként, a cső bevezető része, mint különleges (b) darab képezhető ki, amellyel a 70 szeleptányér fészkét olymódon hozzuk összeköttetésbe, hogy mindkettőt egy darabból állítjuk elő, amely mint egész, ki is cserélhető. Ilymódon az ilyen különösen igénybevett részek előállítására különleges 75 gyártási anyagot használhatunk fel. Ha például a Venturi-cső szűkületét olymódon választjük meg, hogy a szeleptá-Jiyér körülbelül a cső-kerasztmetszet felületének Vi részét teszi ki, akkor ez esetben 80 a tányér vezérlőcsövének és a hajtómű-