105306. lajstromszámú szabadalom • Berendezés távolbalátásnál képek visszaadására

Megjelent liKí:>. évi március hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 105306. SZÁM. Vll/j. OSZTÁLY. Berendezés távolbalátásnál képek visszadására. Radiohaus Horny Wien. A bejelentés napja 1931. évi március hó 14-ike. A találmány képek visszaadására való berendezés távolbalátásnál és lényege az, hogy pl. celluloidból, cellonból, üvegből, stb. való pont-, vonal-, sakktábla-5 vagy hasonló vonalzónak (raszternek) egymás fölött fekvő és fényrelé gyanánt működő két vonalzócsíkját alkalmazzuk, amely vonalzólemezek, illetve vonalzócsíkok a sötét vonalzóelemek takarásakor az 10 önálló ós állandó fényforrás fényét átbocsátják, a vonalzóelem szélességével való eltoláskor azonban a fény áthatolását megakadályozzák. A találmány lehetővé teszi, hogy a visz-15 szaadott képet oly világossá tegyük, melynek mértékét felfelé csakis a rendelkezésre álló fényforrás erőssége határolja. Azonfelül a vonalzó vezérlése kis mechanikai erőt igényel és a vonalzó vezérlése 20 rendkívüli megbízható. Egyszerű pont-, sakktábla- viagy vonalvonalzó alkalmazásakor szükséges, hogy minden egyes elem magában véve eltolható legyen. Minthogy az elemek száma 25 több ezret is meghalad, a berendezés körülményes és bonyolult, mivel minden elemhez külön elektromágnest vagy más mozgatószervet kell alkalmaznunk, melyeknek száma a képfelületet drágává és 80 bonyolulttá teszi. Azonfelül: a mozgatószervek a fény útját eltakarják és a viszszaadott képen zavaró, sötét foltokat idéznek elő. A találmány szerint ennek a hátránynak megszüntetésére egymás fölött 35 fekvő két vonal- vagy kereszt-vonalzót alkalmazunk, olykép, hogy a képfelületet egymásra merőleges két vonalzóisor-csoportjára bontjuk és a gerjesztéseket a szomszédos csíkokon át csíkonként vezet-40 jük, míg a két vonalzócsík egyikét a csík átfutása alatt csak egyetlen egyszer toljuk el, az ©zen csíkra merőleges csíkokat 'ellenben az impulzus alkalmával mindenegyes elemre nézve külön mozgatjuk. Azáltal, hogy egyetlen csíkot eltolunk, 45 magában véve még nem következik be a kép világosabbá válása. Ez csak .akkor történik meg, ,ha az átszaladó csíkkal szemben az erre merőleges ellencsíkoik közül egyet eltolunk. A két voiialzócsík ke- 50 resztezési helyén tehát csak a második csík eltolásakor válik világossá a .kép elamniaigyságban. E szerkezeti megoldásnak előnye, hogy minden egyes csíkot oly szerkezettel mozgathatunk, mely a kép- 55 felületen kívül fekszik, hogy továbbá ezen mozgatószeirikezetek számát az egyébként szükséges szerkezetek számának tört részére csökkentjük. Kereszt-vonalzóik helyet vonal-vonalzóka.t is liasználhatunl-, 60 melyeiknek vonalai a vonalzó mozgásirányával 45°-ot zárnak be vagy zeg-zúgosak. Ebben a két esetben .azonban ;a voinalzólemez vonalainak kétszer olyan szélesnek kell ilenniök, mint a másik vonalzó- 65 lemez vonalai, hogy egyetlen csík eltolásakor még ne következzék be világosabbá válás. A találmány példaképeni kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti fel, melyen az 70 1. ábra két csíkvonalrendszerű iképviszszaadó felület felülnézete, míg .a 2. ábra a csíkokat elülnézetben nagyobb léptékben ábrázolja. A képfelület a két koorditi átairán yba n 75 csíkokra van bontva, melyek közül az (1) csíkok pl. vízszintes, az erre merőleges. (2) csíkok pedig függőleges irányban eltolhatók. A csíkok eltolását a (3), illetve (4) elektromágnesek végzik, melyek a csíko- 80