105294. lajstromszámú szabadalom • Istállóberendezés

Megjelent 1933. évi március hó 193 3-én. MAGYAR KIRÁLYI JKHML SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105 í94. SZÁM. — X/e. OSZTÁLY. Istállóberendezés. Reautschiiig' András földmíves Knittelfeld m. Grosslobniiigr. A bejelentés napja 1931. évi szeptember hó 19-ike. A találmány istállóberendezés, különö­sen szarvasmarhák számára, amely az állatoknak az eleségért való harcát, vala­mint szarvaik megsérülését megakadá-5 lyozza, az egyes állatoknak egyenlő táp­lálékfelvételt biztosít, a takarmánynak az állatok által való szétszórását elhárítja ós különösen az állatok tisztántartását lehe­tővé teszi. 10 A rajz a találmány példaképpen! foga­natosítási alakját mutatja, ahol is az 1. ábra a berendezés távlati képe, il­letve egy álláson átmenő síkkal képzelt metszete, a 15 2. ábra nézete a takarmányvályú fe­lől, a 3. ábra metszete, a 2. ábra. III—III vo­nala szerint. A találmány szerinti berendezés alkat 20 részei az (a) taikarmámypálya, amelyhez a berendezés egész hosszára, megosztás nélkül kiterjedő (b) takarmámyvályií csatlakozik. Az (a) pályáról a (b) vályúba való átmenetnél (c) borda van elrendezve, 25 amely a takarmány kiszórását megakadá­lyozza. A takarmány vályú feneke célsze­rűen kissé magasabban fekszik, mint az állás (d) padlója, avégből, hogy az álla­toknak, ha az első lábukkal túlmagas 30 alomrétegen állanak, ne kelljen a takar­mányt tál nagy mélységből felvenni. A vályú, mellső oldalával az (e) talapzatba megy át, amely a vályút (d) álláspadló­tól elválasztja, e fölé kb. 20 cm.-rel emel-35 kedik ós az eitetőkészülék elrendezésére való. Ez utóbbi (f) keretekből áll, ame­lyeik nagyjából trapézalakáak ós szögva­sakból vagy csöveikből készülnek, s ame­lyekbe a (g) héjazatdeszkák vannak meg­erősítve. Az alsó végükkel az (e) talap- 40 zatban megerősített (f) keretek a talapzat hosszában oly módoin vannak elosztva, hogy két-két keret között az állásszéles­ség közepébe eső, felülről nyíló (k) rés ke­letkezik, amely lefelé kissé keskenyedik 45 és amelyen keresztül az állat nyakával könnyen a takarmányhoz juthat. A rés szélessége azonban úgy van méretezve, hogy azon az állat feje nem hatolhat ke­resztül és így az állat arra van kénysze- 50 rítve, hogy a nyakát felülről vezesse be a résbe. A tapasztalás megmutatta, hogy az állatok ehhez gyorsan hozzászoknak. A (k) rés az állatot a takar mányiéi vétel -nél nem hátráltatja, hanem lehetővé 55 teszi, hogv az állat az állásszólességnek megszabott takarmánymennyiséghez, hoz­záféi*hessen, azonban megakadályozza azt, hogy a szomszédos állat takarmányát el­vegye, továbbá a szarvak megsérülését és 60 a takarmánynak az állásba való behúzá -sát is elhárítja. Minthogy a takarmány vályú finoman simított betonból áll, egyúttal itatóvályu­ként is alkalmazható. Annak folytán. 65 hogy a vályú szögletmentesen képezhető ki, könnyen tisztítható és romló takar­mány maradékok belőle könnyen eltávolít­hatók. A talapzatnak a mellső állás felé eső 70 oldalán vannak az állatokat megkötő esz­közök közvetlenül elrendezve vagy pedig a talapzat egy hosszában elrendezett, élre faragott fával látható el, melyre ezek az eszközök riáerősíthetők. 75 A (d) mellső álláspadlóhoz szokásos mó­don a tulajdonképpeni (1) állás, az (m) trágyalemez és a,z (n) trágyalécsatorna csatlakozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom