105280. lajstromszámú szabadalom • Rács higanyegyenirányítóhoz
Megjelent 278 !).'>.'>. évi március lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105280. SZÁM. — VII g. OSZTÁLY. Rács higanyegyenirányítóhoz. Ceskomoravska Kőiben Danek A. G. cég- Prága, (Ír. Fabinger Ferenc mérnök Mariscli-Ostrau és Cacheux Roger mérnök Prága. A bejelentés napja 1930. évi december hó 10-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1S30. évi január hó 15-ike. Utóbbi időben higanyegyenirányítókná'l és hasonló vákuumcsöveknél a fényív pályájába nyúló fémrészeket, az ú. n. rácsokat alkalmaznak, amelyek a vissz-5 gyújtás veszélyét azáltal csökkentik, hogy a fényíveit hűtik és az anódok közötti tér ionmentesítését az anódáram megszűnése; után meggyorsítják. E rácsokat az egyenirányító karszerű 10 .kiképzésénél a kasokban, az egyenirányító tartályalakú kiképzésénél pedig az un ód tói megfelelő távolságban a hengeralakú hüvelyekben rendezik el. A rácsok az egyenirányító fémkarjaival vagy 15 anódhii vei yedvei vezető kapcsolatban állanak, vagy pedig azoktól szigeteltek. Utóbbi esetben a rácsokat alkalmas egyenáramú vagy váltakozó áramú; áramforráshoz kapcsolhatjuk. 20 Jó hatás elérésére a rács kiképzése lényeges. Eredetileg a rácsot az anódhüvely végén zsaluszerűen képezték ki, később a rácsokat, pl. koncentrikus hengerköpenyek alakjában, közel az anódhoz 25 szerelték. Az ismert kiviteleket az jellemezte, hogy a rács a fényívkeresztmetszet felületét egyes, egymással nem közlekedő részekre oszlottá. E kiviteleknek azonban 30 a következő hátrányai vannak: A rács a fényívet több párhuzamos ágra osztja. Bizonyos körülmények közöl: I. a fényív egy egyetlen rácsnyílásba húzódhat vissza, míg a rács keresztmet-35 Ezetének fennmaradó része árammentessá válik. Ennek jelentős helyi felhevülés és a fesziiltségesésnek a fényívben való megnövekedése a következménye. E hátrányokat a találmány a rácsnak oly kiképzésével hárítja el, mely a fény- 40 ívnek több ágra való megoszlását teljesen megakadályozza. Ily rácsot az anódtengelyhez párhuzamos vagy szögben hajló fémpálcikákból vagy féinlemezkékből képezünk ki. 45 A mellékelt rajznak 1—7. ábrái a találmány szerinti rácsnak néhány példaként! foganatosítási alakját szemléltetik. Az 1. ábra szerinti foganatosítási alakinál az egyenirányító anód hüvelyének, 50 illetőleg az anódkarnak köralakú keresztmetszetét (4) jelzi. A rácsot különböző hosszúságii, a (4) térbe sugárilányúan nyúló (1, 2, 3) ágak alkatják, melyek a desionizálódás gyorsítása mellett a hőt 55 a fényív közepéről a (4) anódkarra vagy hüvelyre vezetik el. Minden további nélkül látható, hogy aj sugárirányú (1, 2, 3) ágiak a fényi vet •semmiképpen nem osztják fel, mivel ai 60 karon, illetőleg hüvelyen belül lévő szabad (4) tér nincs felosztva, hanem az ágak között lévő egyes kamrák egymással összeköttetésben, állnak. Ahelyett, hogy, minit 'említettük, az 65 ágakat, illetőleg (1, 2, 3) bordákat az a.nódkarral, illetőleg anódhiivellyel közvetlenül kapcsolnék össze, az, (1, 2, 3) bordákat külön (1) rácskörré is képezhetjük, ki és utóbbit, mint egészet az anód- 70 karral vagy anódhii vellyel egyesítjük. A 2. ábra oly rácsot szemléltet, mely a fényív középső, legmelegebb részét azáltal hűti, hogy az (1) bordához megfelelő alakú, tömör (5) íémmag hővezetően 75 csatlakozik. A (4) rácskor további (1, 2)
