105265. lajstromszámú szabadalom • Reflektor

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAfiYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105265. SZÁM. — Il/d. OSZTÁLY. Reflektor. Magyar Fém- és Lámpaárugyár R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1931. évi november hó 2-ika. Üvegprizmákból való reflektorok, melyek a fényforrást, különösen elektromos izzólámpát gyűrűalakban körülveszik, ismeretesek. A prizmáknak megvilágított 5 és a fényt kisugárzó felületei egymásra merőlegesek, míg a megvilágított felülettől elfordított gyűrűfelületek alkotója vagy egyenes vonal, vagy poligonális vonal vagy görbe vonal. Más szavakkal, az 10 ismert reflektorokat oly üvegprizma alkotja, mely derékszögű háromszögből képezett forgástest, ahol is a háromszög alkotója egyenes vonal vagy poligonális vonal vagy görbe vonal lehet. 15 Az ilyen reflektorok alkalmasak ugyan arra, hogy a fényforrás fényét a fényforrás alatti térre, pl. munkafelületre koncentrálják, amikor is a gyűrű középnyílásán át felfelé menő fénysugarak a 20 mennyezetet is megvilágítják, hátrányuk azonban az, hogy a prizmában való fénytörés folytán a prizmából oldalt (a prizmagyűrű tengelyére merőleges irányban) fény nem lép ki és ennek következtében 25 a fényforrástól oldalt levő tér sötét marad. Ezenkívül az üvegprizma — oldalról nézve — kápráztat is. Végül az üvegprizma lefelé irányított fényt ad, kemény árnyékkal. 30 E hátrányok elkerülésére a találmány értelmében reflektorként a reflektor tengelyével szöget bezáró, egyik vagy mindkét oldalán zománcozott vagy fényezett, fémből vagy más átlátszatlan anyagból 35 való gyűrűt alkalmazunk. Az ily módon kiképezett reflektornak is meg van az a tulajdonsága, hogy a fényt egyrészt a fényforrás alatti térre (munkahelyre) koncentrálja, másrészt a reflektorgyűrű 40 középnyílásán átmenő fénysugarak a menyezetet is megvilágítják. Előnye azonban az, hogy azok a fénysugarak, amelyek a reflektorból felfelé lépnek ki, tehát azon a fénykúpon belül fekszenek, melynek csúcsa a fénysugár középpontja, 45 alkotói pedig a reflektornyílás felső élét érintik, a menyezetről visszaverve, illetőleg a reflektornak célszerűen szintén zománcozott vagy fényezett külső felületét érve, a fényforrást oldalt körülvevő tér- 50 ben diffúz fényt adnak, lágy árnyókkal, mely e teret, ha kisebb mértékben is, de szintén megvilágítja. A reflektornak a fényforrás felé fordított, zománcozott felülete szintén diffúz fényt ad, mely az 55 iivegprizmagyíírű által szolgáltatott megvilágításnál kellemesebb. A fény diffúz volta fényezett reflektorfelületnél is érvényesül, habár kevésbé, mint lia a felület zománcozott. A találmány szerinti reflek- gg tor előnye az üvegprizmagyűrűvel szemben még az is, hogy törhetetlen. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti reflektor példaképeni foganatosítási alakját vázla- 65 tosan tünteti fel. A 2. és 3. ábra, a reflektor tartóját oldal-és felülnézetben mutatja. Az (1) izzólámpát központosán körülvevő (2) reflektor fémből vagy más átlát- 70 szatlan anyagból való kúpszelet, mely belül és célszerűen kívül is zománcozott vagy fényezett. A legkedvezőbb hatást akkor érjük el, ha a kúpszelet alkotója a reflektor középvonalával 45°-nyi szöget 75 zár be. Ha olyan izzólámpát alkalmazunk, melynek izzószála a lámpa középvonalára merőleges síkban van, akkor a reflektort célszerűen úgy állítjuk be, hogy az izzó-