105261. lajstromszámú szabadalom • Ruházati kapocs
Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105261. SZÁM. I/I. OSZTÁLY. Ruházati kapocs. Domián Gyula kömívessegécl Budapest. A bejelentés napja 1931. évi február hó 27-ike. Találmányom oly ruházati kapocs, mely ! ' pl. nadrágtartókhoz, harisnyatar tóikhoz, keztyűkhöz alkalmazva, az ismert kapcsokhoz képest, főleg a nagyobb biztonság 5 előnyét nyújtja, mert rugalmasságánál ós sajátos alakításánál fogva, használat közben, önként nem nyílik ki, előnye emellett szerkezetének egyszerűsége és tartóssága is. 10 Találmányomat az jellemzi, hogy a hím, kapocsrész két kapcsolószerve, huzalrugóból álló, kézzel való összeszorítása révén, egymáshoz rugalmasan közelíthető ós közelítés után elengedve az ariyakapocsrésa 15 nyílásával kapcsolódó részükön e nyílás szélességénél nagyobb távolságra széjjelrugózó egy-egy horgot alkot. Előnyös, ha e két hor got egymással ugyancsak huzalrugóból való tartórész köti össze, amikor 20 is tehát a teljes hímkapocsrészt egyetlenegy, síkban többszörösen hajlított rugöbuza!darab alkotja. Találmányomat, még részletesebben, a rajzon vázlatosan feltüntetett, foganato-25 sítási példái kapcsán fogom elmagyarázni. Az 1. ábra találmányom első foganatosítását, a kapocsrészek kikapcsolt helyzetében nadrágtartóra alkalmazva mutatja; a 30 2. ábra ugyané foganatosítást egymásba kapcsolt kapocsrészefekel mutatja. A 3. és 4. ábrán a második foganatosítás hím-, illetve anyakapocsrész látható; az 5. ábra a 3. és 4. ábra szerinti kapocs-35 részeket egymásba kapcsolva mutatja. A 6. ábna végül találmányom további foganatosítását egymásba kapcsolt kapocsrészekkel mutatja. Az 1. és 2. ábra szerint az (a) anyakapocsrész kicsákozott és sajtolt lemezből 49 készül és a hímkapoesrész (1x5, b4) kapesolószerveinek befogadására való (a3) nyílása a középen van. A (b3, b4) kapcsolószervek egy-egy horgot alkotnak, huzalrugóból valók és kézzel összeszorítva 45 az 1. ábrán szakadozott vonalakkal jelzett helyzetbe hozhatók, amikor is annyira közeledtek egymáshoz, hogy az (a3) nyílásba csúsztathatók. A nyomás megszüntetésével a (b3, b4) horgok ismét az (a3) nyílás 50 szélességét meghaladó távolságra rugóznak széjjel, úgy hogy a kapocs önként nem nyílhat, hanem biztosan tart. A széjjelkapcsolás a (b3, b4) horgoknak kéznyomás révén való közelítésével könnyen 55 megtörténhet. A (b3, b4) horgokat előnyösen (b) huzalrugó köti össze egymással, úgy hogy a, teljes hímkapocsrészt egyetlen huzalrugó darab alkotja. A (b) tartórész és a (b3, b4) hornyok közötti átmene- 60 tet, előnyösen olyan (bl, b2) kitüremlések alkotják, melyeknek egymástól való távolsága a (b3, b4) horgok külső végének egymástól való távolságánál nagyobb. A (b3, b4) horgoknak, az 1. ábrán látható 65 nyíl irányában, kézzel való közelítése, az oldalt kinyúló (bl, b2) kitüremléseknél fogva akadálytalanul ós könnyen megtörténhet. A 3—5. ábrák szerint az (a) anyakapoes- 70 részen a (b3, b4) horgok számára, egymás között, nyílást hagyó, nyitott, tehát ugyancsak horogszerű (al, a2) kapcsolószerv van, amiáltal az 1. és 2. ábra szerinti kivitellel szemben, lehetővé válik, 75 hogy a (b3, b4) horgokat, bekapcsolásuk után, az (a) anyaikapocsrészből oldalt kiálló egy-egy (bő, b6) toldattal lássuk el, _
