105234. lajstromszámú szabadalom • Mikroszkóp festményeknek vizsgálatára

Megjelent 1933. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105234. SZAM. — Vll/d. OSZTÁLY. Mikroszkóp festményeknek vizsgálatára. Dr. Perez Fernando nagykövet Róma. A bejelentés napja 1931. évi január hó 12-ike. Eddigelé festmények felületének viztsgálaita igen tökéletlen módon történt. Erre a célra vagy a festmény szállítása c igénylő, közönséges mikroszkóp állott rei>-5 delkezésre, vagy pedig az igen korlátolt nagyítású kézi nagyító. Ezek az eszközök azonban nem adtak a vizsgálandó festmény felszíni viszonyairól, az ii. n. orografiáról tökéletes képet, mert a vizsgálandó 10 festményt igen diffúz fény és tökéletlen megvilágítás érte. A kielégítő eredmény csak tetemes nagyítású mikroszkóppal érhető el, de ilyennel is csak akkor, ha az intenzív fény 15 igen hegyes szöig alatt éri a festmény síkját (pász+ázó megvilágítás). A találmány szerinti speciális mikroszkóp lehetővé teszi festményeknek változó nagyítású és tökéletes mikroszkopikus 20 vizsgálatát, felváltva balról vagy jobbról, vagy kétoldalról, különböző szög alatt beeső fénysugarakkal. Ily módon a felület reliefjének minden szabálytalanságáról pontos tudomást szerzünk. Ezek-25 nek megállapítása elengedhetetlen, ha oly restaurálás elvégzéséről van szó, amely a kép művészi értékéit nem csökkenti. A relief szabálytalanságainak ismerete egyúttal a festő technikájának tanulmányozó zását is lehetővé teszi, A mellékelt rajz példaképpen és vázlatosan a mikroszkóp két kiviteli alakját szemlélteti. Az 1. ábra függélyes metszet. A 35 2. ábra alaprajz. A 3. ábra az első kiviteli alak oldalnézete. A 4. ábra a mikroszkóp másik kiviteli' alakjának alsó részén át vett függélyes metszet. 40 A találmány szerinti mikroszkóp a megvilágító szerkezetet burkoló, dobozalakú (1) alzatból és az optikai rendszert vivő (2) csőből áll. Az (1) doboz (3) fedőjén és (4) fenék- 45 felületén egy-egy központos áttörés van. A (3) fedő áttörésén a (2) optikai cső és a hengeres (5) hüvely hatol át. Ez utóbbi ellenzőt alkot a megvilágítási és az optikai rendszer között. Az (5) hüvely alsó 50 (6) vége és a (7) fenékáttörés között térköz van a (7) fenékáttörés felé rézsútosan irányúló fénysugarak átengedésére. A központos hüvely és az, (1) tok oldalfalai között a megvilágító berendezés fog- 55 lal helyet. Ez, a feltüntetett kiviteli példában a doboz, felső részében elhelyezett (8) és (9) izzólámpákból és a doboz (4) fenekén megerősített kélt rézsútos (10, .11) tükörből áll. A (8) ós (9) izzólámpákhói 60 jövő fénysugarak visszaverődnek a (10) és (11) tükrökön és az (5) hüvely által fel nem fogott fénysugarak a (7) fenékáttörést érik, amely fölött a vizsgálandó tárgy van. A (8, 9) lámpákat tetszőleges 65 áramforrás táplálja, melybe három kontaktussal együttműködő (12) fogantyú van bekapcsolva. Az egyik kontaktus a baloldali (8), a másik a jobboldali (9) lámpához tartozik, míg a harmadik a két lám- 70 pát egyidejűleg táplálja árammal. Ily módon egymás után rézsútos, a festmény1 síkjával igen hegyes szöget bezáró, bal vagy jobb-, vagy pedig bal- és jobboldali megvilágítást kapunk, A (4) fenéklemez 75 és a megvilágítandó tárgy közé célsze-