105221. lajstromszámú szabadalom • Mozgófénykép vetítő vagy felvevő készülék

egy egyenesbe esik. Minden egyes, szembenfekvő lencsékből álló lencsepár optikai tengelye egy a dob forgási tengelyére merőleges síkban fekszik és a forgási tenge-5 Íven levő (o) pontban metszi egymást. A szomszédos optikai tengelyek által bezárt szögek egymással egyenlőek. A (S) és (9) lencsék közül az első pozitív gyújtótávolságú, tehát konvex, a második 10 negatív gyújtótávolságú, tehát konkáv. Mindkettő helybenálló és a, stabilizátor gyűrűjénk (o) forgáspontjával egybeeső optikai középpontjára asszimetrikus. A (6) válaszfalak egymástól mért szog-15 távolsága egyenlő a képszalag egymásután következő képeit elválasztó vonalak szögtávolságával. Továbbá a (10) képszalag a 2—3 dobra úgy van ráfektetve, hogy a választó vonalnak egy-egy (6) vá-20 la-süfallal mindig ugyanazon sugáron fekszenek. A képszalag minden képének tehát állandóan egy lencsepár felel meg, mit a (7) "lencsék közül két szembenfekvő alkot. Mivel a (4) fogak a képszalagot a dobbal 25 összekötik, a képszalag választóvonalainak és a (6) válaszfalaknak viszonylagos helyzete nem változik. A (12) ernyők között levő (11) ablak a képszalag egy képének nagyságára korlá-30 tozza azt a mezőt, melyet a kinematograf lámpájának (17) fénykévéje megvilágít. A (12) ernyők állíthatók, hogy a kép pontos hosszát beállíthassuk. A leirt berendezés hatása folytán az (1) 35 stabilizátornak a rajzon ábrázolt mozgási helyzetében a képszalag (c, d) és (e, g) képeinek (a) és (b) pontjai, vagyis a használatban levő (7) lencsepár (1) és (t) optikai tengelyeinek metszéspontjai a képsza-40 laggal, a stabilizátor optikai rendszere által a helyben álló (o) ponttal vannak összekötve, vagyis a filmszalag (a) és (b) pontjainak virtuális képe mindig az (o> pontban áll elő. Viszont a filmszalag (e-* 45 és (d) pontjiai az (o) pont alatt, illetve fölött lévő (el) és (dl) pontokkal v,sumák összekötve és a filmszalag többi pontjainak is a (dl) (el) kép egy-egy meghatározott pontja felel meg. Ennek magyará-50 zata az, hogy mivel a (8) ós (9) lencséknek mind a négy törőfeliilete (o) középpontú forgásfelület, az a törött vonal, melynek mentén a képszalag valamely pontján áthaladó fénysugár halad, az (1) stalnlizá-55 tor forgása közben alakját nem változtatja meg, csupán a stabilizátorral együtt az (o) pont körül elfordul. Ha tehát & stabilizátor (és vele a képszalag) az (r) nyíl irányában forog és így a képszalag 1 a (11) ablak előtt fölülről lefelé elhalad, a 60 (dl—el) kép mindössze annyi változást szenved, hogy oldalról nézve az egyenes, torzítatlan alak és a rajzon föltüntetett törött vonal között változik; a törött vonal két darabja legrosszabb esetben akkora 65 szöget zár be egymással, mint a (t) ós (1) egyenesek, úgy hogy az előállott hiba további lencsék alkalmazásával kiigazítható. Az (a) és (b) 'pontoknak az (o) pontban történő egyidejű ábrázolása az emu.- 70 tett pontok képeinek, továbbá az (a) és (b) pontokban a rajzlap síkjára emelt merőlegesek képeinek az (o) pontban a rajzlap síkjára emelt merőlegesben való egymásra jutását eredményezné. A (12) er- 75 nyőlc, illetve (11) nyílás pontos beállításával azonban, ezen. egymásra j-titás elkerülhető. Az (1.) stabilizátor mindkét megvilágított, egy-egy (7) lencsepárból álló optikai 80 rendszere oly képeket ad, melyek a képszalag képeivel azonosak és az (1) és (t) optikai tengelyekhez képest ellentétes helyzetet foglalnak el. így (d\ o) a (d, c) kép megvilágított (d, b) részének képe, 85 míg (oe') a (g, e) kép megvilágított (a, e) részének képe. A (d', oe') kép a szomszédos képek részeiből áll. A megvilágított mezőben levő ezen részek egymást követik. Ha a (d, c) kép egy része a megvilá- 90 gított mezőből eltávozik és a (12) ernyő mögött az árnyékba belép, akkor ezen rész helyett a (g, e) képnek egy az előbbihez hasonló másik része lép a megvilágított mezőbe. A mezők összege tehát, me- 95 lyek az (e', d') képet alkotják, nem változik. Az (o) pontban és környezetében állandóan előáll a képszalag egy képének optikai képe és pedig felerészben az (o) pont 100 fölött, felerészben az (o) pont alatt. Ez az optikai kép virtuális kép ós az általa megadott ábrázolás úgy változik, liogy egy a rajzlap síkjára merőleges vándorló vonal a képszalag előző képét a kópszalag 105 következő képétől elválasztja. Ezáltal a vetítésben nem áll elő ugrás. A 3. ábra a készüléket abban a pillanatban mutatja, mikor éppen a filmszalag egyik képe (és ezzel együtt a hozzátartozó no (7) lencse) pontosan a (11) nyílás elé került. A képet az optikában szokott módon nyíllal jelöltem. Ha példaképen a nyíl hegyét vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a (11) nyíláson át belépő fénykéve 115 sugarai közül azok a sugarak, melyek a képnek a nyíl hegyénél levő pontján áthatolnak és melyek közül a két szélsőt