105218. lajstromszámú szabadalom • Buzatöretési eljárás és töretfelbontó gép
Megjelent 1933. évi február hó 56 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105218. SZÁM. — X/i. OSZTÁLY. Buzatöretési eljárás és töretfelbontó gép. Schermann Richárd gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1931. évi junius hó 25-ike. A találmány oly töretési és töretfelbontási eljárásra vonatkozik, mely az eddigi töretési eljárástól abban különbözik, hogy kevesebb töretőrendszerrel sokkal több és 5 szebb goromba darát lehet a búzából elő állítani. A búza először egy rovátkolt hengerpáron van töretve, a töretett anyag leszitálása után fennmaradó feltárt búza anyaga 10 egy felbontó gépre kerül. Ezen felbontó gép aktív munkafelülete egy rugalmasan ágyazott acélkefével bevont henger, mely henger palástjának a felét egy acól-sodronyszövettel bevont köpeny veszi körül, 15 mint passzív munkafelület. Ezen köpeny rugók által nyomódik a kefehengerhez. Az aeélkef ehenger és a köpeny közé etetőhenger vezeti a felbontandó anyagot. A kefélő munka által levált dara- és derce-20 részek az acélsodrony nyílásain átesnek, a megmaradó anyag mint ezen felbontógép átmenete egy tompára rovátkolt henger pár közé kerül enyhe zúzás végett, hogy a még a héjon lévő lisztmag részek meg-25 lazuljanak. Ez az anyag leszitálás után ismét egy felbontó gépre kerül, mely gép kefélő munkájával a héjrészektől elválasztja a dara- és dercerészeket. Ezek a részek a sodronyszöveten átesnek. Ezzel az-30 után a darakiaknázás befejezést nyert. A megmaradó búzahéjrészekről a még ezeken lévő liszt- és dercerészeket előnyösen a fenti eljárás folytatásával lehet eltávolítani, vagy pedig az eddigi szokásos 35 korpakiőrléssel. A mellékelt 1. ábra a találmányt alkotó eljárást egy töretési diagramm alakjában szemlélteti. A tisztított búza az 1. sz. rovátkolt hengerpáron van töretve, a töretett anyag a 40 2. sz. síkszitára jön, melynek előszitája (3) IS. számú acélsodronyszövetből /tan. Ez az előszita átejti a rovátkolt henger által előállított darát, dercét és lisztet, átmenete pedig (4) a töretfelbontó gépre (5) 45 van vezetve, mely gépnek 16-os számú sodrcnyszövettel bevont passzív munkafelülete (6) átejti a héjrészekről a felbontógép által leválasztott darát, dercét és lisztet (7), ez az anyag a síkszita (2) daraszi- 50 tájára (8) kerül és az előszita (3) átejtéséval együtt fajtázás alá jut. Így azután az első töretből és az első felbontásból a következő középtermékeket nyerjük: goromba dara (9), finom dara (10), derce 55 (.11) és töretliszt (12). Az első töretfelbontó gép (5) sodronyszövetének átmenete (13) a második töretét képző tompán rovátkolt hengerpárra (14) kerül, erről enyhe zúzás után a második síkszita (15) előszitájára 60 (16) kerül, mely előszita 20-as számú acélsodronyszövete átejti a hengerpár (14) által képzett apróbb részecskéket, (dara, derce és liszt), az előszita átmenete (17), a második töretfelbontóra (18) megy, mely 65 gépnek 18-as számú sodronyszövettel bevont passzív munkafelülete (19) átejti a felbontógép (18) által a héjrészekről leválasztott darát, dercét és lisztet (20), mely anyag a síkszita (15) daraszitájára (21) 70 kerül és az előszita (16) átejtésével van fajtázva. Ezen fajtázás után a második töret és második felbontás középtermékeit kapjuk: goromba dara (22), finom dara (23), derce (24) és töretlisz (25). A második 75 felbontógép (18) passzív munkafelületét képező acélsodronyszövet (19) átmenetéből (26) vagy ezen eljárás folytatásával vagy
