105208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen gázturbinákhoz való hosszan elnyújtott robbanókamrákhoz

egyoldalúan elhelyezett égési anyag- és légbebocsátószervek vannak és a légbebocsátószerv, valamint a robbanókamrának hengeres falai között kúpos átmenet van, tcl-5 jesen elesnek, mert módunkban áll az égési anyag- illetve keverékrészecskéknek a gázmaradékokkal való összeütközési veszélyét meggátolni. Ha előbb a légbebocsálószervet nyitjuk és csak azután az égési anyagot 10 bebocsátó szervet, amikor is a gázmaradékot tiszta töltőlevegő szorítja ki, akkor a gázmaradék és a keverék között tiszta töl tőlevegőből álló öv létesül ,mely dugattyúhoz hasonló kialakulása révén a gázmaradék 15 és a keverék találkozását teljesen lehetetlenné teszi. Minthogy az égési anyag és a levegő keveréke a hátul utánáramló töltőlevegő hatása alatt, a robbanőkamra elzárószervének már elzárt helyzetében is, még 20 előnyomul a gázmaradékok felé, előnyös a légbebocsátó szervet elzárni, még mielőtt az égésianyag légkeverék a gázmaradékot elérte volna. Ekkor a gyújtóforrás már a kamrát teljesen megtöltő, homogén keve-25 rék körzetében van, úgy hogy ez eljárás keresztülvitelénél a keveréknek gyors és biztos fel lángolás át és tökéletes elégését érjük el. Az égésianyag bevezetését a légbeboesátószerv elzárása után még folytat-30 hatjuk és a kamrában lévő égési anyag -légkeverék meggyulladásának kezdetén fejezhetjük be. Ily módon a biztos meggyulladáson, tökéletes elégésen kívül a kamrának égésianyag-légmennyiséggel való lc-35 hető legnagyobb mérvű megtöltését érjük el. A csatolt rajz 1—4. ábrái a találmány szerinti eljárás keresztülvitelét Ilolzwarthrendszerű robbanókamrával kapcsolatban, 40 vázlatosan szemléltetik. Valamennj'i ábrán (1) a hengeralakúan elnyújtott robbanőkamra, (2) és (3) pedig az utóbbihoz képest egyoldalúan elhelyezett égésiaiwag-, illetve légbeboesátószer-45 vek. A (3) légbeboesátószerv az (1) robbanókamra falaival a kúpos (4) átmeneti rész útján közlekedik. A (2, 3) égési anvag-és légbebocsátószervekkel ellenkező oldalon az (5) elzárószerv van elhelyezve, mely 50 az (1) rO'bbanókamrának ugyancsak kúposán végződő (7) nyakrészét a (6) fúvóka elől elzárja. Erre való tekintettel az (5) elzárószervei az alábbiakban íuvókaszelepnek nevezzük. A roibbanókamra (7) nyak-55 részében a (8) gyújtóforrás, gyújtógyertya alakjában van elhelyezve. A találmány szerint a biztos meggyuila-i dás, tökéletes elégés és legnagyobb töltés eléréséhez az ily robbanókamra üzemeijárását a következőképpen foganatosítjuk: 60 Az 1. ábra a robbanókamrának röviddel a (2) égési anyagszelep nyitása utáni állapotát szemlélteti. Már ezt megelőzőleg nyitottuk a (3) töltőlevegőszelepet, úgy hogy a kúpos (1) össze kötőrésze n át dugattyú 65 módjára behatoló töltőlevegő a megelőző elégésből származó gázmaradékot majdnem a nyitóit (ö) fuvókaszelepen túl szorította ki. A dugattyúhoz hasonló kiszorítás folytán a gázmaradék és a tiszta levegőből álló 70 öv között, mely utóbbi a töltőlégszelepnek az égésianyagszelep előtti nyitása folytán létesült, meglehetősen éles elválasztófelület képződik. Az 1. ábrán a gázmaradék és a dugattyú módjára után nyomuló töltő- 75 levegő közötti elválasztóréteget (9—9)-cel jeleztük. A 2. ábra az égési kamra állapotát abban az Időpontban mutatja, melyben a gázmaradék és a tiszta töltőlevegő közötti 80 (9—9) elválasztóréleg a fuvókaszelepet majdnem elérte. E pillanatban a fuvókaszelepet elzárjuk. Bizonyos csekély gázmaradékkal számolnunk kell, egyrészt a találmány lényegét nem érintő gyakorlati sr

< okokból, másrészt pedig avégből, hogy a meglehetősen költséges töltőlevegő kiáramlása ellen biztonságot teremtsünk. A (9—9) határréteg e helyzeténél az egész kamra homogén keverékkel van megtöltve, úgj' 90 hogy a légszelep további nyilvatartása céltalan volna és csak töltőlevegőnek a kamrából való kitódulása veszélyével járna. A kamra homogén töltése melleit azonban még a tiszta töltőlevegő öve van, miért 95 is a találmány szerint az égési anyag bebocsátását, valamint a légbebocsátást a 3. ábrán szemléltetett állapotig 1'olyLaLj uk. A 3. ábrán szemléltetett állapotban az égésianyag-légkeverék éppen elérte a gáz- 100 maradékot, úgy hogy e pillanatban korai gyújtás veszélye állhat be. Ennek elkerülése végett a légbebocsátószervet elzárjuk, úgy hogy a gyújtóforrás ugyan a kamrát kitöltő homogén keverék körzetében van 105 már, másrészt azonban a gázmaradék és a keverék közötti közvetlen érintkezés nem következik be. Az égésianyagszelep azonban még nyitva van és így a kamra a legnagyobb gyulladóképességű keverékkel tölt- 110 hető meg; ezzel egyúttal a kamrának lég-és égésianyagmennyiséggcl való legnagyobb töltése válik lehetővé. A 4. ábra azt az állapotot mutatja, melyben az égésianyag bevezetése megszűnik, 115 a robbanókamrában lévő égésianyag-légkeverék pedig kezd meggyulladni. Az elégés-