105208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen gázturbinákhoz való hosszan elnyújtott robbanókamrákhoz

31eg,.jelent 193:5. évi február hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105208. SZÁM. — Vcl/2. OSZTÁLY. Eljárás különösen gázturbinákhoz való, hosszan elnyújtott robbanókamrákhoz. Dr. Ing'. Holzwarth Ilans mérnök Düsseldorf. A bejelentés napja 1931. évi május hó 27-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi június hó 30-ika. A találmány különösen gázturbinákhoz való, hosszirányban pl. hengeralakúan elnyújtott, oly robbanókamrák üzemelj árása, melyeknél a robbanókamrához képest egy-5 oldalúan elhelyezett égési anyag- és légbebocsátó szervek vannak, a légbebocsátó szerv és a robbanókamrának hengeres falai kőzött pedig kúpos átmenet van. Az ily robbanókamráknak az a sajátságuk, 10 hogy a bevezetett levegő a kúpos átmeneti rész diffuzorhatása folytán a kamra szélességében állandóan szétterül és a kamrában dugattyúhoz hasonló mozgást végez. Az örvényléseknek ily módon elért kikü-15 szöbölése folytán a betóduló levegő és az előtte lévő közeg között közelítőleg sík elválasztóréteg létesül, úgy hogy a közeget és a levegőt vezérlő szervek nyitási és zárási fázisainak összehangolásával mó-20 dunkban áll az clválasztóréleget a robbanókamra tetszőleges helyére beállítani. A találmány már most abból, a felismerésből indul ki, hogy valamely keverék elégése annál tökéletesebbé válik, mennél homo-25 génebben tölti ki a keverék az égési teret. Másrészt eddigelé kénytelenek voltak a robbanókamra elzárószervét aránylag korán, mindenesetre az égési anyagot bebocsátó szerv nyitása előtt elzárni, mertmás-30 különben a robbanókamrába beáramló levegőnek a megelőző elégésből származó gázmaradékkal való szabálytalan eloszlásánál lehetővé vált volna az, hogy az égési anyagrészecskék a maradékgázokon meg-35 gyulladjanak és így az elzárószervnek még nyitott helyzetében hatástalan előgyújtási idézzenek elő. E veszélyt amaz eljárás, mely szerint az elzárószervet az égési anyagot bebocsátó szerv nyitása előtt zár-40 ják, biztosan elkerülte ugyan, de nem vezetett a robbanókamrának homogén keverékkel való, előnyösnek bizonyult megtöltéséhez, mert hiányzott az a nyomásesés, amely ahhoz szükséges, hogy az égési anyag a légpárnát az elzárószerv előtt átjárja. Itt 45 lép közbe a találmány, mely abban van, hogy a fent jellemzett robbanókamrákban a kamra elzárószervét az égési anyag- és légbeboesátó szervek nyitott helyzeténél csak akkor zárjuk el, miután azt a meg- 50 előző robbanás gázmaradéka és az utóbbit dugattyú módjára kiszorító töltőlevegő közötti el választóréteg teljesen vagy majdnem elérte. Javasolták ugyan már a robbanókamra elzárószervének az égési anya- 55 got bebocsátószerv nyitása utáni újbóli nyitását; e javaslat keresztülvitele azonban a robbanókamra elzárószervén alkalmazandó, külön vezérlőberendezésekhez vezetett, miért is ez az eljárás a gyakorlatban 60 nem tudott elterjedni. Javasolták már azt is, hogy a fuvókaszelepet még az égési anyag bebocsátásának kezdetén is nyitva tartsuk; e javaslatot azonban határozottan hátrányosnak tekintették, mert nem volt 65 meg a lehetősége annak, hogy a gázmaradéknak a töltőlevegőn való szabálytalan áthatolása folytán bekövetkezhető korai gyújtások veszélye ki legyen küszöbölve. Éppen így nem volt meg a lehetősége annak, hogy a 70 robbanókamra elzárószerve csak akkor záródjék, miután az elzárószervet a gázmaradékok és a töltőlevegő közötti elválasztóréteg teljesen vagy majdnem elérte, mert homogén keveréknek a robbanókamrán való, 75 ily messzenyúló átjárása esetén az előgyújtás, az ismeretes szerkezeteknél, már régen bekövetkezett volna. E nehézségek hengeralakúan elnyújtott, oly égési kamrák alkalmazásánál, melyeknél a kamrához képest 80