105159. lajstromszámú szabadalom • Ködfényű kisütőcső részleges árnyékolású kisütőkatóddal és kisütőanóddal

Megjelent 1933. évi február hó 191-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^Bft SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105159. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Ködfényű kisütőcső részleges árnyékolású kisütőkatóddal és kisütőanóddal. Dr. Seibt Georg gyáros Berlin-Schöneberg. A bejelentés napja 1931. évi március hó 4-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi április hó 2-ika. A találmány erősítő, egyenirányító vagy villamos rezgéstkeltő ködfényíí Jdsiitőcső. Az ily fajta csövekben rendszerint a főködfényáram egy elektródpár, a ki-5 sütő katód és a Isisütő anód között megy át. A csőben egy további, második anód is van, az úgynevezett erősítő anód, amelynek a potenciálja a kisütő anódénál nagyobb és a ködkisüléssel előállított elek-10 tronok egy részét magához vonzza. Ez a ködkisülési pályából az erősítő anódra, átmenő áram az erősítő árain, melyet a ködkisülési elekródák és az erősítő anód között elrendezett egy vagy több vezérlő 15 ráccsal modulálunk. Az a tér, melyen az erősítőáram a ködkisülési pálya és az erősítő anód között átmegy, az „erősítő tér". Az újítás lényege a katód és az anód, vagy a katód- és anódpárok közötti árnyékolás, 20 mellyel a felesleges kisütő áramok elkerülhetők és a megmaradó kisütő áram a tulajdonképpeni erősítő térbe jobb hatásfokkal szívható be. A találmány alapgondolatát a rajz kapcsán ismertetjük. 25 Az 1. ábrán (k) pálcaalakú katódot, (al) keresztmetszetben ábrázolt hosszúkás lemezt, (a2) szintén hosszúkás lemezből kialakított erősítő anódot ós (g) rácsot jelez. Ilyen elrendezésnél a (k) katódból a 80 vonalkázottan feltüntetett módon aránylag jelentékeny áram megy az (al) lemezre, míg az (a2) erősítő anód annak csak csekély tört részét szívja magához. Ez a kedvezőtlen állapot a találmány sze-35 rint azzal kerülhető el, hogy a (k) katód és az (al) lemez közé a szigetelő (w) falat rendezzük el (2. ábra). A (\v) fal a (k) katód és azi (al) lemez közötti közvetlen áramátmenetet csökkenti és az elektronokat arra kényszeríti, hogy inkább az 40 (al) lemez szélei felé vándoroljanak, ahonnan az (a2) erősítő anód azokat a (g) rácson át könnyebben magához vonzhatja. A 3. ábra négy pár katódos ós kisütő 45 anódos elektród-elrendezést tüntet fel. Az (al, al, al, al) kisütő anódoknak peremszerüen visszahajtott hosszoldali széle a beletolt (b) csillámlemezkéket tartja. Az árnyékoló fal szigetelő anyag he- 50 lyett fémből is készülhet, amely esetben természetesen gondoskodni kell arról, hogy ezek a fémfalak a többi elektródtól teljesen elszigeteltek legyenek. Ezek a fémfalak, mint egyébként a. szigetelő fa- 55 lak felületei is, negatívra töltődnek fel, amivel megakadályozzák, hogy a feltöltés megtörténte után rájuk elektronok menjenek át. Ha a 3. ábrán (b, b, b, b)-vel, vagy a 60 2. ábrán (w)-vel jelzett árnyékoló fal fémből készül, akkor ennek a kicsütőcső üvegtalpán át kivezetése lehet és meghatározott potenciálon tartható. A potenciál megválasztásával a ködfényáram és vele 65 együtt az (a2) erősítő anód felé átmenő erősítőáram nagysága befolyásolható és szabályozható. Ha pl. a 3. ábra (b, b, b, b), ill. a 2. ábra (w) fémfalának potenciálját ugyanolyanra szabjuk meg, mint ara (al) 70 kisütő anódét, akkor a hatás olyan, mintha a közbülső falak ott sem volnának. Ha viszont az (al) kisütő anóddal szemben a közbülső falak potenciálja negatív, akkor már fellép az árnyékoló ha- 75 tás és ez a potenciál szabályozásával a mindenkori felhasználás céljának megfelelően befolyásolható.