105116. lajstromszámú szabadalom • Szétválasztható szakítózár

Megjelent 11)33. évi február hó 1-éii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105116. SZÁM. — Yl/a. OSZTÁLY. Szétválasztható szakítózár. Stöckel Károly kereskedő Leipzig-. A. bejelentés napja 1931. évi julius hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi december hó 8-ika. A találmány olyari szétválasztható szakítózárra vonatkozik (zip-zár), amelynek szétválasztása a tolóka szétszedése révén történik. A találmány újdonsága, lénye-5 gileg. a szétszedhető tolóka újfajta kialakításában van. A tolókát pontosan a hossztengelyében osztott és reátoilt kengyel vagy lemez, retesz és horog, vagy akár nyomógomb tartja össze. Hogy a to-10 lóka két fele, egymáshoz képesít, mindig pontosan ugyanazt a helyzetet foglalja el, a tol oka egyik felén, az elválasztó vonalra merőlegesen, csapokat vagy szegélyeket alakítunk ki, amelyek a másik féli 15 megfelelő mélyedéseibe vagy hornyaiba nyúlnak. A tolóka-felek összeerősítésérei való, kapcsoló eszközöket, célszerűen, csuklósan kötjük össze az egyik féllel, miáltal a szakítózár széitvevése után ezen 20 rajta maradnak és nem veszhetnek el. Hogy a tolókának a ruhához illő előnyös külsőt adjunk, külső lapját célszerűen, az alsónál nagyobbra választjuk úgy, hogy a tolóka ránézésre övzárhoz hason-25 lítson Bnnéii a kiviteli alaknál közvetlenül is megfoghatjuk a tolókát és a külön) húzó heveder alkalmazása feleslegessé! válik. A csatolt rajzon a találmányt az 30 1—7. ábrák több példaképpeni, kiviteli alakban szemléltetik, míg a 8. ábra a találmány szerinti tolóka által elzárt szakító zárat mutatja, végül a, 9. ábra a nyitott szakítózár képe. 35 Az 1—4. ábrákon feltüntetett, kiviteli) alakoknál a tolóka a szokott külsővel bír. Alkotórészei az (a) felső lemez és a (b) alsó lemez, amelyek az egyik végük felé keskenyednek. E végükön a (c) ék szoro san köti őket össze. A tolóka párhuzamos 40 oldalszélein a tolóka belseje felé fordított (d) vezető szegélyek vannak. A tolóka, a találmány szerint, pontosan a hossztengelye mentén osztott. Az, elválasztó vonal a (c) éket is pontosan két 45 részre osztja. A két (1) ós (2) tolóka-fél egymáshoz képest való, pontos helyzetét az (c) furatokba, nyúló (f) csapok (3. ábra) vagy periig a fecskefark alakú (g) hornyokba nyúló (h) lécek (4. ábra) bizto- 50 sííják. Az (f) csapok, ill. (h) lécek vagy mind ugyanazon a tolóka-félen vannak (3. ábra) vagy pedig" különböző tolókaíeleken vannak elosztva (4. abra). A két tolóka-felet a legkülönbözőbb eszközök 55 tarthatják össze, mint pl. az (i) kampó és a (k) horog (mint az 1. ábrán) vagy becsappanó (1) csuklópántok (2. ábra.) vagy pedig a két fél egyesítése után az (a) felső vagy az alsó (b) lemezre tolt (p) 60 kengyel vagy tolóka, mint az 5. ábrán látható, stb. A két (1, 2) tolóka-feleit az érintkezésük helyén hosszirányban vonuló, fecskefarjk-alakú vezeték is összetarthatja. Célszerű, ha a rugózás elkerü- 65 lése végett, az (a), ill. (b) tolókalapokat a szokásosnál erősebbre vesszük. Tetszetősebb alak céljából a tolóka (a) külső lemezét a másiknál nagyobbra vesszük ((>. ábra) és olyan alakot adunk neki, 70 amely pl. övzárhoz hasonlít. Lehet kerek vagy szögletes is. Legcélszerűbb azonban az olyan alak, amelyik az elválasztó vonallal párhuzamos két (o) oldalán egyenes, úgy hogy a két felet összetartó (p) 75 lemezt fel lehessen tolni. A két tolóka-