105079. lajstromszámú szabadalom • Többszörös megszakításos, önműködő elektromágneses szerelési kapcsoló
Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105079. SZÁM. "Vll/g. OSZTÁLY. Többszörös megszakításos, önműködő elektromágneses szerelési kapcsoló. Trinkl János mérnök és Hauser Mihály gyáros Augsburg', mint Trinkl János aug-sburgi mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 17-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 7-ike A találmány többszörös megszakításá, önműködő, elektromágneses szerelési kapcsoló. Az eddigelé ismeretes ilyen kapcsolóknál az elektromágneses kikapcsolás te-5 korcséi miatt kettőnél több megszakítási hely nem rendezhető el, mert különben a kapcsoló méretei gyakorlatilag meg nem engedhető nagyok lennének. Ezt az eddigi korlátozást a találmány azzal szünteti 10 meg, hogy a mágnesesévé! a kapcsoló zárt állásában maguk a vezető kantaktusrészek és közvetlen összeköttetéseik alkotják. Az ekként létesített esévének természetesen oly nagy vezetéfcszelvónyei vannak, hogy 15 tág határokon belüli áramerősségek számára pl. 25 ampére-ig változatlan maradhat. Az ilyen osóvónél pl. a kapcsolási mozgás a csévetenigelyre és a megszakítási helyek felé irányuló csévesugárira merőle-20 gesen mehet végbe úgy, hogy a csévesugár hosszában fellépő lángívek elfuvatnak. A cséve mágneses mezőjének erősítésére használt zárit vaisfeeret egyúttal a kapcsolómű tartója. Ily elrendezések mellett a kapcsoló 25 rendkívül egyszerűre szerkeszthető akkor is, ha az elektromágneses kikapcsolás thermikus és kézzel eszközölt kikapcsolással van kombinálva. A mellékelt rajzon a találmány példa-30 képeni foganatosítási alakja látható. Az 1. ábra a kapcsoló oldalnézete (a porcellánburkolat mellső felét eltávolítva képzelve), a 2. ábra a szigetelő test hátsó nézete, a 35 3. ábra a kapcsoló hosszmetszete, míg a 4. ábra a kapcsolónak az előbbi metszet síkjára merőleges síkkal képzelt hosszmetszete, végül az 5. ábra a kapcsoló egy részletének nézete, illetve metszete. 40 A lerajzolt foganatosítási alaknál egymásután kapcsolt hat megszakítási kontaktus van. A helytálló kontaktustagok az (1—6) csapok, a mozgók pedig az (la—6a) hidak 45 (1. és 2. ábra). Az 11—6) kontaktuscsapok a (9) szigetelőtestben ülnek és hátsó oldalukon a (7) ós >(8) sín révén vannak egymással összekötve (2. ábra). A kontaktusok tehát záró állásban összekötő elemeikkel 50 zár t teker vényeket vagy esévét alkotnak. A cséve mgáneses mezőjót a (10) vaskeret erősíti, amely a cséve belsejében harántirányú járommal egymással összekötött két párhuzamos tömör oldalfalból (bádog- 55 hói vagy bádogtömbből) áll. A később leírandó mechanikus kapasolóhajtómű ,s a (14) kikapcsoló fegyverzet forgáscsapjainak csapágyai ezekben vannak. A kikapcsoló fegyverzet kétkarú emelő alakú, tt) amely emelő a (15) csap körül elfordulhat. Az említett vaskeretet a (9) szigetelő testre a (12, 13) csavarok erősítik. Az áram be ve zető (12) csap a vaskerettől elszigetelt és az (1) kiontaktusesappal a (24) sín köti fó össze. A helytálló (1—6) kontaktusok párosával a (10) vaskeret jármának két oldalán foglalnak helyet. A (10) vasfceretet a (9) szigetelőtest, hosszoldalai mentén akként fogja 70 közre, hogy a kontaktusok számára a (11) kamrák képezhetők ki i(l. ábra). Ezek a kamrák a kapcsolási irányban nyitottak, viszont erre haránitrányban, tehát a fényívek fúvása irányában a (25) poroellántok 75 révén, egymástól elszigetelten, el vannak zárva.