105074. lajstromszámú szabadalom • Kelmebevonó eljárás és a hozzávaló szer

tékkel, gyantával, nyers vagy vulkanizált kaucsukkal stb.-vel keverjük, ami által az anyag sajátságait a kívánt módon változtathatjuk meg. 5 A következőkben a találmánybeli eljárásnak két foganatosítás! példáját írjuk le. 1. példa: 10 kg repceolajat 2 kg kénnel addig hevítünk, amíg kihűlésnél kén már 10 nem válik ki. A ként most már kötött állapotban tartalmazó közbenső termék viszkózus, sötét folyadék, amely benzolban teljesen oldható. Impregnálás céljára belőle benzolban 5—10%-os oldatot ltészí-15 tünk. Szövött áruk impregnálása pl. akként történik, liogy az impregnálandó darabokat az említetet oldatba mártjuk, rajta keresztülhúzzuk, vagy az említett oldatot rá felkenjük stb. A benzol elgő-20 zölgése után a még nem polimerzált avagy Higgregált olaj ragadós rétege nia.mil meg, amelyet hosszabb ideig" állani engedünk vagy fizikai vagy kémiai gyorsító műveletek, illetve szerek segélyével szi-25 lárd és oldhatatlan állapotba viszünk át. Az impregnált szövetek vízállók, anélkül, hogy ragadósak lennének. Az említett gyorsítók, amennyiben vegyi anyagokról van szó, fürdők alakjában is alkalmaz 30 hatók. Ha a közbenső termékekből vizes diszperziókat akarunk előállítani, akkor a közbenső termékeket folyékony, oldostt állapotban vagy ismert védőkolloidok és 35 peptizátorok hozzáadásával tányérmalomban, illetve más emnlgáló készülékekben vízzel könnyen diszperg'álhatjuk. A kezelt anyaghoz, az eljárás bármely szakaszában, szerves vagy szervetlen 40 töltőanyagokat és más ismert adalékokat keverhetünk. így pl. a zsíros olajokat, amelyek a ként már felvették, még nem elasztikus állapotban töltőanyagokkal keverhetjük, azután a szövetalzatria vihet 45 jük fel és a leírt módon megszilárdíthatjuk, amikor is linoleumhoz hasonló termé ket kapunk. A reakciót gázkezeléssel normális vagy ennél kisebb vagy nagyobb nyomásnál 50 gyorsíthatjuk. 2. példa: 10 kg sóval kezelt i'i. n. nemesített olajat (lásd 287943. sz. brit szabadalom) 1 kg kénnel kavarás közben 1 óráig 130—140° C-ra hevítünk. Az ily módon kapott pép melegítésnél képlékeny és ken- 55. hető, tehát alkalmas kenőeszköz segélyével a szövetre felvihető. A bekent szövetet aeetonon egyszer keresztülhúzzuk, ami által a felvitt ragadós pépet a szövethez kötjük. Ilyen kezelés után az anyag még 60 göngyölósnél sem ragad egyik rétegről (felületrészről) a vele érintkező másik rétegre (felületrészre) és ámbár még ragadós, de a szövetről csak erélyes dörzsöléssel távolítható el. Az ilyen szövetet is- 65 mert módon szalagokra vághatjuk és szigetelő anyagul használhatjuk. Oly célból, hogy a bevonó anyagot véglegesen a szövethez kössük, a már említett módok valamelyike szerint kezeljük, így pl. 1 óráig 70 130—150° C-ra hevítjük. A kapott végtermék olajjal impregnált vászonhoz vagy Billroth-batiszthoz hasonló. Szabadulni i igények : 1. Eljárás kelme-bevonó szer előállítására, 75 aminek az a jellemzője, hogy kénnel kevert izokolloidoknak hevítését a reakció oly fokán szakítjuk meg, amelynél az anyag még plasztikus (vagy termoplasztikus). 80 2. Eljárás kelmének az 1. igényben védett eljárás útján előállított szerrel való bevonására, amit az jellemez, hogy a bevonatot a kelméhez rögzítjük. 3. A 2. igényben védett eljárásnak kiviteli g» módja, amire az a jellemző, hogy a rögzítés a szernek a kelmére való felvitele után további hevítéssel történik. 4. A 2. igényben védett eljárásnak kiviteli változata, aminek jellemzője az, hogy 90 a kelmére felvitt bevonatot polimerizációt (vagy ag'gregáeiót) előidéző anyag hatásának tesszük ki. 5. A 2. igényben védett eljárásnak további kiviteli változata, amit az jellemez, 95 hogy a bevonatot ibolyántúli sugarak hatásának tesszük ki. fi. A 2. igényben védett eljárásnak még további kiviteli módja, amire az a jellemző, hogy a bevonatot levegőn állani IQO engedjük. Pn!!;is riyomdn, Bn'Iniie=t.