105074. lajstromszámú szabadalom • Kelmebevonó eljárás és a hozzávaló szer

-Meg-jelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRALYJ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105074. SZÁM. — XlV/'e. OSZTÁLY. Kelmebevonó eljárás és a hozzávaló szer. Dr. Stambergei' Pál vegyész Budapest. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 11-ike. Ez a találmány kelme-bevonó szer előállítására és kelméknek kénnel kezelt izokolloidokkal való bevonására alkalmas eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy lino-5 leum, olajos vászon stb. készítésénél a szövet bevonására olajokat használnak, ahol is az olajoknak a megfelelő halmazállapotba való hozatala oxidálással történt. Ismeretes továbbá az is, hogy esőköpe-10 nyek és más impregnált szövetdarabok gyártásánál kaucsukot, nitrocellulózt, valamely oldószerben feloldva alkalmaznak. Az is ismeretes, hogy olajokat kénnel való hevítés révén szilárd elasztikus álla-15 pótba hozhatunk. Az ily módon előállított termék őrlésénél széthull, nem plasztikus és tapadó, hevítésnél nem olvad meg bomlás nélkül, azaz nem termoplaszatikus. Ha az olajoknak kénnel való kezelésénél 20 az olaj a ként felvette — miközben ugyan konzisztenciáját megváltoztatta, a már nem termoplaszikus és elasztikus állapotba azonban még nem jutott — a termék oly sajátságokat vesz fel, hogy szö-25 vetre könnyen alkalmazhatjuk. A szövetre felvitt ilyen olaj ragadós, hőhatásra folyékony és egyes oldószerekben (pl. acetonban, benzolban) oldódik. Az ilyen olajos szövet, némely célra, ahol a ragadós 80 volta szükséges is, (pl. szigetelő szalag stb. esetén) előnyösen használható, sok célra mégis alkalmatlan. Ezért szükséges, hogy a bevonatréteget plasztikus tulajdonságaitól mentesítsük és végleg a kelméhez 35 kössük. Ezt azáltal érjük el, hogy a) a terméket vagy bizonyos kémiai vegyületek hatásának tesszük ki, amely vegyületekkel, illetve amely vegyületek 40 oldatával a terméket át-, illetve bevonjuk, ilyenek pl. a különböző aldehidek (formaldehidek), ketonok, aceton, éterek, esz terek, alkoholok, fenolok, naftolok, organikus savak, ez utóbbiak sói és egyéb származékai ; 45 b) vagy a bevonatot ibolyántúli sugarak hatásának tesszük ki, levegő vagy más gázok jelenlétében vagy ezek kizárásával; c) avagy a terméket hosszabb vagy rö- 50 videbb ideig hevítjük; d) vagy pedig végül hosszabb vagy rövidebb ideig levegő vagy más gáz jelenlétében állni engedjük. A fenti eljárások akár külön-külön, akár 55 egymás kombinálásával használhatók, így pl. ha a bevonatot előzőleg az előbbi bekezdésben említett kémiai anyagok pl. aceton hatásának tettük ki és ezáltal a. bevonat anyagában bizonyos fokú elvál- 60 tozás (polimerizáció vagy aggregáció) jön létre, ezt az elváltozást további hevítéssel vagy ultraviolett sugarak hatásának való kitevéssel tovább befolyásolhatjuk. Kiindulási anyagul nemcsak termesze- 65 tes zsíros olajok, hanem olajsavak, ezeknek származékai, gyanták, gyantaszerű anyagok, valamint ezeknek különböző módon kezelt és nemesített termékei is felhasználhatók, így pl. hevítéssel kezelt, 70 levegővel fúvatott vagy különféle sókkal kezelt olajok is. Sokszor előnyös, ha az említett anyagokat a kelmére híg állapotban visszük fel. Ezt azáltal érjük el, hogy az anyagot előzőleg valamely oldó- 75 szerben, pl. benzolban feloldjuk vagy vízben emugáljuk és az ekként készített emulziót használjuk fel. Gyakran az is szükséges, hogy az eljárással kapott anyagot töltőanyaggal, pl. kaolin- vagy krétafes- 80