105055. lajstromszámú szabadalom • Olajmotor, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahengertől szűkítés útján elválasztott sűrítési térben megy végbe

; Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGIAE KIRÁLYI JFIBFT SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 1Ö5055. SZÁM. — VD/2. OSZTÁLY. Olajmotor, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahengertől szűkítés útján elválasztott sűrítési térben megy végbe. „Omo" Aktiengesellschaft cég* Zürich. Pótszabadalom a 100585. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1931. február hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1930. április hó 9-ika. A találmány a 100585. számú törzsszabadalom szerinti olajmotor tökéletesítéséire vonatkozik, amelynél az égési anyag sugaras szétporlasztása a munkahenger -5 tői szűkítés útján elkülönített térben megy végbe. A törzsszabadalom szerint a sűrítési tér a hengerrel rövid, szűk nyaknyílás útján áll összeköttetésben, amelyet a henger és a sűrítési tér között levő nyí-10 lás részleges födése mellett a csószealakú izzótest képez. Ily módon a közvetlen légáram sziámáira a sűrítési térbe való belé pésnél irányító vezeték nincsen, úgy hogy a légáram lényegében a keverő térben 15 fejti ki hatását, de a fúvóka torkolatáig nem jut. A kieverékképződés tehát nem. közvetlenül a fuvőkatorkolatnál indul meg, minélfogva a rendelkezésre álló idő a keverék képződésére nem hasznosítható 20 teljesen. A találmány értelmében a hengertérnek az izzótest belépési nyílása előtt levő keverő térrel valló összekötése végett külön vezető csatornát rendezünk el, amelynek 25 olyan iránya van, hogy a levegő már a fúvóka torkolata előtt ragadja meg az égési anyag sugarát. Azon célból, hogy emellett a légáram lehetőleg egyenletes és tökéletes keverékképződést eredmónyez-30 hessen, a vezetékcsatorna szabad kereszt -metszetét az izzótest kivágása szerint alakítjuk. A vezetékcsatornának az izzótest kivágásához való ezen alkalmazkodása, viaigyis az utóbbi szerint való alakítása 35 különösen egyszerűen annak révén érhető el, hogy a sűrítési teret oly mértékben helyezzük a henger -löket-tere fölé és mellé, hogy a vezetékcsatorna a henger tengelyétől a fedélben a fúvóka torkolata felé vezethető. 40 A melékelt rajz a találmány szerint kiképezett gép példaképen felvett kiviteli alakját vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra négyütemű gép hengerének egy részét hosszmetszetben ábrázolja. A 45 2. ábra metszet az 1. ábra A—B vonala szerint jobboldalról nézve. A 3. ábra ugyanolyan metszet, mint a 2. ábra, azonban az izzótest nélkül. Az í(l) hengeren a (2) hengerfej ül, ame- 50 lyen a levegő és az égési gázok be-, illetve kibocsájtására két (3) szelep van. A (4) dugattyú az (5) hengertérben mozog, amely a (7) nyílás útján a (6) sűrítési ós elégési térrel áll összeköttetésben, 55 A osészealakú (8) izzótest elpárologtató, valamint gyújtó gyanánt működik. A '(8) izzótest oldalról .a (9, 10) közök meghagyása mellett a (13) karima révén helyezhető be és azt a (14) fedőkarima 60 rögzíti. Az égési anyag sugara a (12) fuvéikákból a (11) belépési nyíláson át lép be. A fedőkarimában (16) izzó tekercs van, amelynek révéin a gép indításánál az égési anyagkeverék meggyújt- 65 ható és amelynek tere a (15) nyílás útján aiz izzótest belső terével áll összeköttetésben. A találmány értelmében az (5) hengerteret a '(11) belépési nyílás előtt levő <10) 70 keverési térrel külön (17) vezetékcsatorna köti össze, amely a nyaknyíláson beömlő, közvetlen légáramnak a sűrítési térbe való belépése előtt olyan vezetést és irányt ad, hogy a légáram az égési anyag 75 sugarát már a fúvóka torkolatánál ra-