105049. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos készülékek áramfogyasztásának összehasonlítására és mérésére

— 3 -(T5) tekercs feszültsége csak akkor adódik hozzá a (T3) tekercs feszültségéhez, ha e feszültségek fázisban, megegyeznek. A (T3) tekercsben indukált feszültség fázisa azon-5 ban a (T5) tekercs feszültségéhez képest kétféle lehet, aszerint, hogy az eredő fluxus a (V) vasmagban a (TI) vagy a (T2) te­kercs által indukált fluxus irányának fe­lel meg, mi természetesen az (RÍ) és (E2) 0 ellenállások relatív értékétől függ. Mint­hogy pedig a két gerjesztő tekercs a vas­magban ellenkező polaritásokat indukál, a (T3) tekercsben indukált feszültség a ked­vezőtlen esetben fázisban 180°-al is lehet 5 eltolva a (Tő) tekercsben fellépő feszült­séghez képest, mikor is abból teljes érték­ben levonódik. Tekintettel tehát arra, hogy az eredő fluxus irányát, mely éppen az összehasonlítandó szerkezet ellenállásé­•0 nak az ismert ellenálláshoz való viszonyá­tól függ, nem ismerjük, az összehasonlí­tásnál, ha a (Gl) lámpa nem gyullad fel, az áramfordító kapcsolóval a (T4) vagy (T5) tekercsek valamelyikében, célszerűen 15 a (T5) tekercsben, az áram irányát meg­fordítjuk, mert így biztos, hogy a kap­csoló valamelyik állásában a két feszültség összeadódik. Amennyiben egyenáramú elő­feszültsóget használunk, melyet pl. a (T5) 10 tekercs helyéhe kapcsolt battéria szolgál­tathat, e kapcsoló természetesen elmarad­hat, valamint elmaradhat akkor is, ha bármely okból célszerűbbnek találjuk az (El) és (E2) ellenállások megcserélését, ;5 minthogy ezzel a (V) vasmagban kelet­kező eredő fluxus irányát fordítjuk meg, s így ugyanazt a hatást érjük el, mint mikor a (T4) vagy (T5) tekercsek vala­melyikében az áram irányát fordítjuk 6 meg. Általában a kezelés egyszerűsége szempontjából azonban az áramfordító kapcsoló használata előnyösebb. A beren­dezésit pl. gyártáséi lenörzésre úgy hasz­náljuk, hogy a megvizsgálandó készüléke­•5 ket egymásután az (E2) ellenállás helyébe kapcsoljuk s megvizsgáljuk, hogy a (Gl) lámpa felgyullad-e vagy sem. Egyen­áramú előfeszültség esetén ezzel a vizsgá­lat be is van fejezve, váltóáramú előfe­>0 szültség esetén még csak az előfeszültség fázisát kell az áramfordító kapcsolóval megfordítani, annak megállapítása céljá­ból, hogy a lámpa ez esetben sem gyul­lad-e fel. Mérés esetén úgy járunk el, hogy az (El) ellenállás változtatásával a 55 (Gl) lámpa felgyulladását idézzük elő s azután az ellenállást addig változtatjuk, míg a lámpa kialszik. Egyenáramú elő­feszültség esetén, mely mérésre előnyö­sebb, ezzel a mérés be van fejezve, váltó- 60 áramú előfeszültség esetén az áramfordító átkapcsolásával már előzőleg megállapít­juk, hogy helyes fázisban vagyunk-e s csak azután mérünk. Szabadalmi igények: 65 1. Berendezés elektromos készülékek áram­fogyasztásának összehasonlítására és mérésére, jellemezve-előnyösen önmagá­ban zárt ós célszerűen lemezeit vas­magon elrendezett három tekerccsel, 70 melyek közül kettő, a gerjesztőteker­csek, azonos menetszámú ós ellenállású és azonos váltóáramú, vagy szaggatott vagy fluktuáló egyenáramú forráshoz egymáshoz parallel és egy-egy áram- 75 fogyasztó készülékkel, pl. ellenállással sorba akként van kapcsolva, hogy a vasmagban ellentétes irányú mágnes­tereket keltenek, míg a harmadik, az indikáló tekercs sarkaihoz váltófeszült- 80 séget jelző műszer vagy készülék van kapcsolva. 2. Az 1. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezve kivezeté­ses, megosztott indikálótekerccsel. 85 3. Az 1. ós 2. igényekben védett berende­zés foganatosítási alakja, jellemezve az egyik gerjesztőtekerccsel sorba kap­csolt változtatható ellenállással. 4. Az 1—3. igényben védett berendezés 90 foganatosítási alakja, jellemezve a ger­jesztőtekercs sarkaihoz kapcsolt köd­fénylámpával. 5. A 4. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezve a köd- 95 fénylámpa áramkörébe kapcsolt egyen­vagy váltóáramú erőfeszültségforrás­sal. 6. Az 5. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, jellemezve a váltó- 100 áramú segédfeszültségforrás áramkö­rébe iktatott áramfoTdítókapcsolóval. 1 rajzlap melléklottel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom