105047. lajstromszámú szabadalom • Lángzó folyékony tüzelőanyagokhoz
_ 4 — 14. ábrákban (a)-val, illetőleg (b)-vel jelöltük. Az olajsugár és a kapott láng ily alakban folytatódna, ha a levegő minden ponton egyenletesen, mint a 14. áb-5 rán (b)-vel jelölt koraiakban áramlana. minit rendszerint történik is, a légfúvókából jövő ütköző légáramokat kivéve. A (20) fúvókában lévő, nagy nyomás alatt álló olaj, miután a (38) fúvóikanyí-10 lásból kilépett, nyomásának nagy részét elveszíti. A nyomás sebességgé alakul át. Az eredmény lényegében üreges kúpalakú, finom ködszerű olajsugár. E sugárnak a fúvókából való kilépése után az Jő alak az átellenes ütköző légáramok hatása alatt megváltozik. E légáramokat a 15. ábrán a (d) nyilakkal jelöltük. Az eredmény nagyjában a kúpalakú sugárnak a légáramok közötti összenyomása és 20 többé-kevésbé tojásdad keresztmetszetű alakra lapítása, mint a 15. és 16. ábrákon (b')-nél vázlatosan jelöltük. A' működés hasonló ahhoz, amely bekövetkezik, amidőn hordógyűrűt két átmérőirányban el-2á len tétes oldalról összenyomunk. Az egyik irányból jövő levegő, melyet a 15. ábrán a (d) nyíllal jelöltünk, az (e) nyíllal jelölt másik irányból jövő olajjal találkozik és e két erő eredőjét az (f) nyíl jelöli. Az 30 olajrészeeskék irányát a beléjük ütköző légáramok következtében megváltoztatják, de az olajsugár (b) köre körül különbözőképpen, különböző szc<g alatt és különböző pontokon. A kör felső és alsó ró &r > szén következik be az olaj irányának legnagyobb mértékű változása, míg" a változás a két oldalsó végső pont táján a legkisebb. Nem az egész levegő követi az imént le-40 írt egyenletes pályát. A levegő egy része, mint alább látni fogjuk, az olajsugárba hatol, úgy hogy ,a, levegő olajjal telítődik, ami benső, gázRzerű levegő-olajkeveréket eredményez, amelyet valamely alkalmas •15 módon egy, kevéssé a (20) fúvóka előtt Fekvő ponton kevéssé meggyujtunk. Mindegyik ily gázszerű keveréknek egy bizonyos lánghaladási sebesség felel meg. Lényeges, hogy a légfúvókából kilépő 50 légáramok sebessége kezdetben egy kevéssé nagyobb legyen, mint a, láng haladási sebessége, mivel ezáltal a lángot a fúvókától elfújjuk és a szénlerakódás által előidézett zavarokat és a fúvóka el-55 égését elhárítjuk. A1 fúvókát hidegen és korommentesen tartjuk. A légáramok sebessége ezután csökken és bár eleinte nagyobb, mint a láng haladási sebessége Ipl. a 2. ábrán az (a—a) helyen], nemsokára azzal egyenlő és [körülbelül a (h—li) 60 helyen] annál lassúbb lesz. Mihelyt a légáramok sebessége a láng haladási sebességéAT el egyenlő, a lángot többé nem fújják előre és a. láng további terjedése ezután csupán a láng előrehaladásának a (55 következménye. E további előrehaladás azért nem nagyon jelentékeny, ment a levegő és olaj keveréke bensőséges és teljes és a keverék nemsokára elfogy. Mihelyt a. levegő sebessége a. láng haladási 70 sebességénél kisebb, a, láng visszahúzódni törekszik, ami megakadályozza, hogy á láng a fúvókától elhúzódjék. A légáramoknak a lánghaladás mértékéhez viszonyított sebességváltozása tehát lényeges, 75 mert a láng hosszát szabályozza, a lángot a fúvóka tói távolt art ja., de mindamellett megakadályozza a lángnak a fúvókától való oly mértékű eltávolodását, mely a láng elailvását eredményezné. 80 Az imént ismertetett hatást, úgy látszik, bizonyos mértékben a légáramok ütközési szögének nagysága és különösen a sebességváltozás hirtelen lefolyása, befolyásolja. A légáramoknak az olajsugarak- 8: hoz való ütközése valószínűleg a légáramok sebességének gyors csökkenésvei jár, léhát mennél meredekebb az ütközési; szög, annál nagyobb a levegő sebességének csökkenése. Kevésbé meredek ütközési, g( szög alkalmazása esetén a láng megnyúlik, ami némely elrendezésnél az égési tér kitöltése céljából kívánatos is. Más kiviteleknél rövidebb láng kívánatos. E különböző feltételek teljesítésére különböző 9i szögtí fuvókákról gondoskodunk. Az olaj- és légfúvóka kellő megválasztásával a láng hosszát és szélességét szabályozhatjuk és annak az égési tér kerületén való egyenletes eloszlását azáltal 11 biztosítjuk, hogy a lángot lelapítjuk, oldali kiszéelsí+jük és hosszirányban összehúzzuk. Ezt mechanikus porlasztó fúvóka és egyenletesen elosztott, az olajsugár kerülete mentén haladó légáram segítségé- 1 vei érjük el. A leírt szerkezetnek az az előnye, hogy a levegő mennyiségének tág keretek között való változtatását eszközölhetjük anélkül, hogy a láng kiindulási pontjára 1 nagy befolyással volna. Ez a gyújtószerkezet alkalmas elhelyezését megkönnyíti ós egyúttal lehetővé teszi, hogy bármily adott méretű lángzó az olajfogyasztás tág keretei között, kielégítően működhes- l sen. A találmány további lényeges jellemzője. hogy a légáramok egy része az olaj-
