105041. lajstromszámú szabadalom • Membrános kompresszor

; Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI .SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 105041. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Membrános kompresszor. Corblin Henri mérnök Paris. A bejelentés napja 1930. évi április hó 18-ika. Franciaországi elsőbbsége 1929. évi április hó 19-ike. A találmány membrános, különösen gázok sűrítésére szánt kompresszorokra vonatkozik, melyeknél a membrán általában oly kettős kúp-alakú kamrában oscillál, 5 mely két korong közt fekszik és ezek szélei közé van befogva, mimellett a szívó- és nyomószelepek az egyik korongba vannak szerelve, míg a másik korongon lyukak vannak, melyeken át a 10 membránt működtető cseppfolyós test (pl. víz, olaj vagy glicerin) áramolhat, melyet szivattyú dugattyúja mozgat, a folyadékot szívja és nyomja s ezáltal a membránt működteti. 15 A membrános kompresszorok ismeretes szerkezeteinél a szívó- és nyomószelepek a korong középső részében vannak elrendezve, s a cseppfolyós test a membrán egész felületén olyan lyukakon beára-20 molva oszlik el, melyek át ömlő nyílásokként a szemközti korongnak szintén középső részében vannak, s e korong felületének nagy részére terjednek ki. Az ilyen elrendezésű ' membrános sűrí-25 tőkből kiszerelt használt és hasadozott membránoknál megállapítható, hogy e membránok főleg középső részükben fáradnak ki, hol rezgésük amplitúdója a legnagyobb s hol a cseppfolyós test, vala-30 mint a gáz nyomásának, illetve lökéseinek hatásai legerősebben érvényesülnek. A cseppfolyós testtel érintkező membránoldalon beáramló folyadéksugarak ugyanis, melyek a korongban elreii-35 dezett centrális átömlőnyílásokból áramolnak ki, közvetlenül a dugattyú nyomását kapják s hatásuk azért is inkább érvényesül, mert, minthogy a nyomószelep a szemközti korong közepén van, a kinyomott gáz éppen a centrális lyukak 40 fölött távozik. Másrészt pedig hűtőgépeknél a folyadék (ammóniák, szénsav, stb.) nyomás alatt jön a kompresszorba, s ha például szénsavról van szó, a membrán a szívószelep kinyílásakor 20—30 kg/cur-nyi 45 nyomás alatt kap gázlökést. Könnyen érthető, hogy ha a szívószele[3 a központ közelében van elhelyezve, a membrán e lökés hatása latt deformálódik, inert a centrális lyukak pontosan eb- 50 ben a helyzetben vannak, s mert a cseppfolyós test a dugattyú elmozdulásával egyidejűleg ömlik ki a membránházból, különösen, mert ezen a ponton van a membrán legnagyobb rezgésű része. 55 Ennek következtében a fentismertetett elrendezésű olyan komresszornál, mely a légköri nyomás alatt szív, a cseppfolyós test az átömlőtárcsa centrális lyukain át áramlik ki ugyanakkor, mikor a gáz a 60 szemközti tárcsa középpontjában beáramlik. Ilyen elrendezés mellett a membrán, normális rezgésokozta alakváltozásain kívül, még középponti részén további deformációt szenvedhet, melynek értelme 65 (iránya) szíváskor és nyomáskor ellentétes, mi bizonyos idő múlva e membrán meghasadozását eredményezi. Ha pedig hűtőgépről van szó, melynél a szívószelepen át beáramló folyadék min- 70 dig nyomás alatt áll, vagy pedig magasnyomású membránkompresszorról, mely az első után 'következő 'fokozatot alkotja, s melybe a gázt néha igen magas nyomás alatt szorítják be, ugyané jelenség követ- 75 kezik be, s érthető, hogy a membrán a szívás időszakában a szívószelep alatt kidudorodik, a nyomás időszakában pedig