105034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betonból és más cementartalmú anyagból készült tárgyak előállítására és összekapcsolására

— 3 — (44, 45) oldalfalak stabilizálják. A mag­nak oly időpontban való kihúzásánál, ami­kor a belső betonréteg még képlékeny, a (33) hosszvasakra húzott vagy sajtolt 5 (32) betongyűrűk, valamint a felhevítés folytán már teljesen lekötött, meleg, külső betonrétegek alkotják a mag szilárd ve­zetékeit. Ezáltal elkerüljük a kihúzott (2) magnak ja csőben való ingadozását. 10 A forma összerakása után, a (2) magot pl. aszfalt-, kátrány- vagy cementréteggel vonjuk be. A felhevített beton, lekötésé­nél, a felmelegített aszfalt- vagy cement­réteggel a formában összesül. A mag ki-15 húzásánál ez az aszfalt- vagy cementréteg a cső belső felületéhez tapad, a csövet tartósan megvédi ós vízállóságát növeli. A betonnak ezután következő, teljes le­kötésénél, a beton ezt a réteget szorosan 20 körülzárja úgy, hogy a cső betonjával egy test. A (2) mag kihúzása után, további fel­hevítéssel, a betont tovább szilárdítjuk. Ezáltal a betonnak megkeményedése oly 25 gyors lesz, hogy nem napokig, hanem csak órákig tart. A belső, valamint a külső nyomás ha­tására a csőfalban húzó igénybevétel lép fel, mely tudvalevőleg a vasbetonra igen 30 kedvezőtlenül hat. Ennek a káros hatás­nak kikapcsolására a betoncső falában nyomási előfészültségét idézünk elő. E célból a (34) betoncsőre, spirál alakban (6. ábra) meleg (35) vashuzalt tekercselünk 35 ós a huzialvégeket rögzítjük. Lehűlés után a (35) vashuzal nem húzódhat össze többé eredeti hosszára és így a (34) betoncsövet szorosan körülzárja, amikor is ennek fa­lában tetemes inyoimófeszültséget létesít. 40 Ezt követőleg a (34) betoncsövet (36) be­tonréteggel vesszük körül, amely a (35) vashuzalt rozsdásodás és sérülés ellenében megvédi. Ha a csőben már most belső nyomás lép fel, ez első sorban a csőfalban 45 ur alkodó nyomást tehermentesíti. Ily mó­don sok merevítővasat takarítunk meg és a cső falvastagsága is csökkenthető. Ezr által mindkét anyagot, a betont és a va­sat, sztatikailag, a lehető legnagyobb 50 mértékben kihasználjuk. A (34) csőfal ekkor állandóan nyo­másra igénybevevő előfeszültség alatt áll. A (36) védőrétegben hasonló előfeszültség előidézésére, ezt a réteget, elkészülte után, 55 kellő hőfokra hevítjük. Homogén szerke­zetet kapunk, ha a meleg vassal körülvett, kész esövet, belülről, célszerűen, forró gőz­nek a csőbe bocsájtásával, a kellő hőmér­sékletre hevítjük. Az összekötendő két (37) és (38) csövet 60 úgy ütköztetjük, hogy az ütközési helyen szűk rés, illetve (39) hézag maradjon. A (37) cső felületén, pl. formába öntéssel, (40) ólomgyűrűt létesítünk. A (37) cső vé gét pl. kenderkócból, kátránypapírból 65 való (41) szigetelőréteggel burkoljuk, me­lyet kissé a (38) cső körül is vezethetünk. Ezután az ütközési helyet, célszerűen, a (42) és (43) vasfegyverzetes (44) beton­hiivellyel vesszük körül. 70 A (44) hüvely betonja, megkeményedése után szorosan egyesül a (38) csővel, úgy, hogy víz- és légálló kapcsolatot kapunk. A (44) betonhüvely lekötése után a (40) ólomgyűrűt is vízállóan burkolja. Ha a 75 csövekben nagyobb belső nyomás uralko­dik, úgy két vagy több ólomgyűrűt is el­rendezhetünk egymás mellett. A (44) hüvely a helyszínen létesített kar­mantyút alkot. Az új eljárás olcsóbb és 80 gyorsabb az eddigieknél. Emellett a cso­kapcsolat hőtágulást és oldalirányú el­mozgást is megenged, miután a (40) gyűrű és a (41) szigetelőréteg a (44) be­tonhüvelynek a (37) csővel való merev §5 kapcsolatát meggátolja. Szabadalmi igények: 1. Berendezés különféle tárgyaknak be­tonból, vasbetonból, azbesztcementből stb. való előállítására, illetve mereví- 90 tésóre, melyet az jellemez, hogy a (4) betontartályba torkoló (6) nyomólég­vezetékbe (15) kiegyenlítő-szelep, ez elé pedig (14) fojtószelep, a (16) veze­tékbe pedig (19) fojtószelep van iktatva, 95 mely szelepek fojtásával, a (15) ki­egyenlítő-szelep közreműködése mellett, a szállítandó beton ellenállásának meg­felelő nagyságú légnyomást kapunk, illetve a légnyomásnak a (3) tartály- 100 ban és a betonellenállásnál a formá­ban való ingadozásánál a szállítandó beton nyomását megfelelően szábályoz­zuk. 2. Az 1. igényben védett berendezés kivi- 105 teli alakja, jellemezve a (6) főnyomási vezetékben egymás mögött elrendezett, több (20, 21, 22, 23, 24) kiegyenlítő-sze­leppel és (7, 8, 9, 10) mellékvezetékek­ben esetleg elrendezett (25, 26, 27, 28) 110 fojtószelepekkel, ahol is a (7, 8, 9, 10) mellékvezetékek, egymásután, az egyes kiegyenlítő-szelepek, illetve cso­portjaik között torkolnak a (6) főveze­tékbe. 115 3. Az 1. igényben védett berendezés kivi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom