105023. lajstromszámú szabadalom • Javítások manométercsöveken és gyártásukon

— ti — Megjegyzendő, hogy erre a forrasztási pontra (amely egy pl. 0.5 mm. átmérőjű csövet dugaszol be és amelynek ennek folytán a felülete 0.2 mm2 ) gyakorolt erők 5 oily arányban állnak azokhoz a nyomások­hoz, amelyek egy 48, 75 mm2 keresztmet­szetű (mely méret a manométereknél szo­kásos) elliptikus eső dugaszaira gyako­roltatnának, mint 2 : 488; ami annyit je-10 lent, hogy a találmány szerinti nianomé­teresövet elzáró kis szem forrasztó anyag­ra gyakorolt erő 244-szer kisebb, mint az, amely az eddig használatos manoméíor­csöveik dugaszaira hat. 15 Ezenkívül, a manométer csövet elzáró, vagy nagy hosszúságú átviteli csővel ösz­szekapcsoió forrasztások nagy távolságra vannak a -tulajdonképpeni nianométer­csőtől vagyis a cső rendszerint tekercs-20 alakú részétől, amely a készülék muta­tóját hajtja; ily .körülmények között e cső rugalmassági tulajdonságait nem befolyá­solhatja a forrasztás műveletére szüksé­ges meleg. 25 Látnivaló tehát, hogy oly tömítési vi­szonyokat sikerül ily módon előállítani, amilyeneket eddig" kapni nem lehetett, va­lamint, hogy a. találmány szerinti manó­mét eresövek tartósságának és hasznosítá-30 sának viszonyai a szokásos manométer­csövekhez képest nagy mértékben előny ö­sebbekké válnak. Tekintve, hogy az ebben a szabadalmi leírásba foglalt valamennyi javítás fő-35 célja a manométer-cső rugalmasságának, - valamint alakváltozása egyenletességének megtartása, el kell kerülni e cső minden felmelegítését akkor, amikor e csövet a maga szekrényébe erősítjük. Ennek foly-40 tán e műveletnél semmilyen forrasztást sem szabad alkalmazni, amely e csövet fel­hevítené. E cső behelyezése azon illesztő részek felhasználásával eszközölhető, ame­lyeket a csövön húzása alkalmából alakí-45 tottunk ki; ezek az illesztő részek lehetnek menettel ellátott hengeres darabok, hasáb­alakú darabok stb. Egy általánosabb módszer, amely a most kifejtett feltételt teljesíti ós amely 50 minden manométer-csőnek a maga szek­rényébe való behelyezésére alkalmazható, abból áll, hogy a csövet rugalmas pofa­párokba csíptetjük be, amelyek mind­egyike oly nyílással bír, amelynek alakja 55 a manométer-cső végeinek alakjához si­mul és amely pofapárok mindkét pofája a csőhöz (V, VI) csavarok segítségével van hozzászorítva (22. és 23. ábra). A csövet hordozó (M) pofa egy darabból áll egy (P) lemezzel, amellyel egy kis (m) csap (23. 60 ábra) és két vagy három lyuk (22. ábra) van, amelyek lehetővé teszik, hogy e po­fát a manóm éter szekrény aljára kis csa­varok segítségével ráerősítjük, amely csa­varok erre a szekrényfenékre forrasztások 65 segítségével vagy más módon szilárdan rá vannak erősítve. Ezek a lyukak, valamint a csap ülése a manométer-csővel koncen­trikusan ovális alakú, oly módon, hogy a pofát és vele együtt a manométer-csövet 70 úgy lehet elmozdítani, hogy a manométer­cső kis mértékű deformációja esetében e cső szabad végét kezdeti helyzetébe lehes­sen visszavezetni anélkül, hogy a (B) ken­gyelt meg kelljen változtatni. Ez a ken- 75 gyei a. manóméi er-cső szabad végén csuk­lósan van ráerősítve egy az (Ml) pofára ráerősített (I) szeg segélyével, amely (Ml) pofa hasonló az (M) pofához, ha az utóbbi csap lemezétől megfosztjuk, másik végén 80 pedig csuklósan van ráerősítve a fogas­szektor csúcsához (k) csavarral elmozdít­hatóan ráerősített változtatható hosszú­ságii emelőkar (x) végpontjára. A szabá­lyozás ezen módja mindig alkalmazható, 85 bármilyen legyen is a esőtartó alakja. Azon célból, hogy a (B) kengyelt min­dig pontosan visszahozhassuk eredeti hely­zetébe és ennek folytán ne zavarjuk meg e manométer fokbeosztását, a manoinéter 90 szekrényének fenekére két kis csavart erő­sítünk, amelyeknek menettel ellátott vé­gei két (a, b) lyukon (22. ábra) haladnak át. E lyukak a (p) lapba (23. ábra) vannak fúrva, amely lap alátámasztja a fogas- 95 szektort, melynek tengelyén az (x, y) la­pos rúd (22. ábra), amely hossztengelye irányában ki van vágva, kulisszaszerűen el tud mozogni. P] rúd (x) végéhez a (B) kengyel csuklósan csatlakozik. Ez a két 100 lyuk a nyomást jelző mutatót hordó csap (C) tengelyéhez képest koncentrikusan van ovális alakra kialakítva, úgyhogy ha meglazítjuk azt a két csavaranyát, ame­lyek a lapot a szekrény fenekére ráerősí- 105 tik és ha e lapot a megfelelő értelemben forgatjuk el, a (B) kengyelt ugyanabban az irányban állíthatjuk be, amelyben az akkor állott, amikor a manométer fok-be­osztását eszközöltük. 110 A most leírt két beszabályozási eljárás, amelyeket külön vagy együttesen alkal­mazhatunk, lehetővé teszi, hogy a mano­méterben mindazokat a hibákat kijavít­suk, amelyek a manométer-cső deformá- 115 ciójából erednek anélkül, hogy a csövet használaton kívül kellene helyezni. Ezek az eljárások nyilvánvalóan minden ma no-

Next

/
Oldalképek
Tartalom