105023. lajstromszámú szabadalom • Javítások manométercsöveken és gyártásukon

Megjelent 1933. évi felírnál* hó 1-én. MAGYAR KIRÁLY! S'/AHADALMI RÍKÓSÁfl SZABADALMI LEIRAS 105023. SZÁM. — VJI/f. OSZTÁLY. Javítások manométercsöveken és gyártásukon. Fournier Joseph Barbe gyáros Saint-Mande (Seine). A bejelentés napja 1930. évi október hó 1-je. Ennek a találmánynak tárgyát akár közvetlenül a szó szoros értelmében azaz nyomástmórő manométer ekhez, akár pedig másfajta mérések céljaira való készülékekhez, mint távmanométeirekhez és táv-5 hőmérőkhöz tartozó manométercsövek gyanánt használt manométercsöveken eszközölt javítások, valamint ily manométer csövek gyártására való eljárások alkotják. Köztudomású, hogy ily ipari mano-10 méterek előállítására, majdnem kizárólag ily — rendszerint ellipszisalakú keresztmetszettel bíró — csöveket használnak: e csövek a kész készülékben leggyakrabban tekercs alakjában alkalmaztatnak. 15 Számos alkalmazás esetében ezek a csövek jelentékeny nyomásnak vannak kitéve, aminek hatása főleg a tekercs végeit elzáró dugaszokon, valamint azon két alkotón érvényesül, amelyeket a cső által a 20 tekercs formájára való megba.jl ítás előtt képezett elliptikus henger kis tengelyének két végpontja határoz meg. Ezek a dugasízok, amelyeknek alakja a eső belső vagy külső alakjának ifelei meg, a cső végpont-25 jaira aránylag alacsony hőfokon olvadó forrasztás, rendszerint ónnal való forrasztás segítségével vannak ráerősítve. Az ily forrasztás nyilvánvalóan tökéletlenséget jelent, mert nemcsak a fémnek a melege-80 dés folytán előálló alakváltozását befolyásolja, hanem azonkívül a cső belsejében uralkodó nyomással szemben kisebb ellenállást is fejt ki, mint az oly forrasztások, amelyek magasabb hőfokon olvadnak, pél-35 dául mint az ezüsttel vagy vörösrézzel készült forrasztások; a forrasztásoknak ezen utóbb említett nemeit viszont a szóbanforgó esetiben nem lehet használni, mert ezek szükségessé tennék a manométer cső két végpontjának oly magas hőfokra való 40 felhevítósét, amely a manométercső rugalmasságát lényegesen befolyásolná, aminek következtében káros változást szenvedne azon manométer pontossága is, amely manométer mutatójának vezérlésére szol- 45 gálna a kérdéses manométercső. Kénytelenek vagyunk tehát az ónnal való forrasztást alkalmazni és bár ez esetben a gyakorlatban rovátkolást létesítünk a dugaszok érintkező felületén, mindazonáltal a 50 tekercs belsejében uralkodó nyomás hatása alatt e rovátkolás részben vagy egészben lenyíródik, aminek folytán tömítetlenség áll elő. Különböző módokon igyekeztek az ily 55 tömítetlenségeket elkerülni anélkül, hogy ennekfoiytán a manométercső rugalmassága károsan befolyásoltatnék: például úgy, hogy e csövet úgy alakították ki, hogy végei hengeres részekben végződje- 60 nek, amely hengeres részek belül vagy kívül csavarmenettel vannak ellátva és amelyek lehetővé teszik akár azt, hogy a csövet elzárjuk, akár pedig hogy azt bármely alkalmas módon, oly kis átmérőjű 65 csőhöz kapcsoljuk, amely a szóbanforgó manométer csövet összekapcsolja azzal a zárt térrel, amelyben uralkodó nyomásnak mérésére a készülék hivatva van. Mindazonáltal eddig nem sikerült az em - 70 lített hiányokat teljesen kiküszöbölni. Ez a találmány lehetővé teszi e hátrányok teljes mértékben való elkerülését a manométer csövek gyártására és előállítására való oly eljárás révén, amely lehe- 75 tővé teszi, hogy a cső végeit ugyanolyan jól tudjuk elzárni vagy valamely másik csőhöz vagy készülékhez kapcsolni autogén-hegesztés vagy ezüsttel eszközölt for-