105019. lajstromszámú szabadalom • Készülék fémszalagok megmunkálására, különösen nyomdászati szedőrészek, pl. lineák és térzők előállítására

» Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JR|En SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105019. SZÁM. — IX/e. OSZTÁLY. Készülék fémszalagok megmunkálására, különösen nyomdászati szedőrészek, pl. lineák és térzó'k előállítására. Wagner Johannes gyáros BerJin-Neutempelhof. A bejelentés napja 1930. évi augusztus hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi szeptember hó 3-ika. A találmány fémszalagok mechanikai megmunkálására, különösen nyomdászati szedőrészek, pl. lineák és térzök előállítá­sára való készülék. Fémcsíkok megmunká-5 lására javasolták már a csíkoknak feszítő­készülékbe való befogását és oly kések előtti elmozgatását, mélyek a csíkoknak mindkét keskeny hossz-szélét egyidejűleg munkálják meg. Az ily készülékeidvei 10 azonban mindig csak aránylag csekély hosszúságú csíkok munkáihatók meg, mert különben a gép szerkezeti hosszúsága túlságosan nagy volna. Az eddigi gépek­nél a fémszalag, lapjával, oly veze-15 téken mozog tova, mely mindkét oldalán a vezetőpályába nyúló késekkel van fel­szerelve, melyek a fémcsík fejrészét és tövét munkálják meg. A találmány eszerint már most igen, 20 hosszú, hengerre feltekercselt sárgaréz­szalagnak, ú. n. végnélküli csíkok előállí­tása céljából való megmunkálását azzal tesszük lehetővé, hogy a megmunkálandó szalagot felülről lefelé ható, rugózó ie-25 szorítószerkezetekkel tartjuk a két oldal­részből és az alapfelületből álló vezetéken, melyen a szalagot csupán annak mellső végére kifejtett húzás révén húzzuk ke­resztül. Minthogy az ily gépeknél, hosz-30 szabb csík megmunkálása közben a gép nem tisztítható, másrészt pedig a sárga­rézanyag kisebb hibái könnyen okozhat­nak zavarokat, ezért a találmány szerint a vezeték bebocsátó részénél kaparó alkat-35 részeket is alkalmazunk, melyek a beve­zetett fémcsíkot, mielőtt az a gépen átha­lad mindkét oldalán megtisztítják. Ezen­kívül oly mérőkészüléket is alkalmazunk, melyek révén az elkészült esik szélessége és vastagsága megállapítható. E mérőké- 40 sziilékeknek, melyek csak a szóbanforgó géppel kapcsolatban jönnek tekintetbe, e részben különös fontossága van, mert igen hosszú munkadarab megmunkálásé nál a méreteknek állandó megfigyelése (5 szükséges, hogy meggátoljuk azt, hogy nagyobb mennyiségű hasznavehetetlen csíkok keletkezzenek és egyúttal felesle­gessé teszik a kézzel való állandó utánmé­rést. 50 A rajzon a találmány példaképpeni megoldási alakja látható. Az 1. ábra a gép leglényegesebb részének oldalnézete, A 2. ábra az, 1. ábrának megfelelő felül- 55 nézet. A 3. ábra metszet a 2, ábrának A—B vo­nala szerint. A 4. ábra az 1. ábra jobboldalához csatla­kozó feltekercselő szerkezet oldalnézete. 60 Az 5. ábra ez utóbbi szerkezet felülnézete. Az 1—3. ábrákon (1) gép alaplemeze vagy ágya, mely tetszőleges alvázra fek­tethető vagy talpakkal szerelhető fel. Az 65 ágy felső oldalán, annak egész hosszában, a (3) alátámasztó léc vonul végig (3. ábra), melyet mindkét oldalon a (2) ve­zetőlécek határolnak. (3) léc és a két (2) vezeték között halad a megmunkálandó, 70 ill. a megmunkált (20) fémcsík (1. és 2. ábra). A megmunkáló szerszámok a (3) léc oldalain vannak felszerelve. E szer­számokat az (5) szánok hordják, melyek a (4) vezetékekben (3. ábra) a (3) léchez ké- 75 pest harántirányban mozgathatók. A (4) vezetékek, melyek a gép (1) ágyán helyt­állóan vannak megerősítve, célszerűerii

Next

/
Oldalképek
Tartalom