105008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magasabb alkoholoknak etilalkoholból való előállítására

» Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105008. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás magasabb alkoholoknak etilalkoholokból való előállítására. Deutsche Gold- und Silber-Scheideanstalt vormals Roessler cég- Frankfurt a/M. A bejelentés napja 1931. évi juniushó 18 ika. Angolországi elsőbbsége 1930. évi julius hó 26-ika. Már ismeretes, hogyha alkoholgőzöket magasabb hőmérsáken különböző kontaktusanyagokon vezetünk keresztül, egyrészt kondenzációs termékeket, mint esz-5 tereket, pl. ecetétert, továbbá ketonokat, pl. acetont és magasabb alkoholokat, pl. butilalkoholt kapunk. Az irodalomban ezen reakciók nem kívánatos melléktermékeinek mennyiségéről, különösein az etil-10 alkoholnak gázalakú melléktermékekké, mint szénoxiddá, hidrogénné, metánná való átalakulási mérvéről nincs szó. A közleményekből ismeretessé vált eljárások után dolgozásakor azonban kitűnt, 15 hogy különösen az ajánlott magasabb hőmérsékeken sok ilyen nem kívánatos melléktermék keletkezik és hogy az eddigi előírások szerint gyakorlatilag egységes termékeket nem lehet gyártani. 20 Megállapítottuk már most, hogy ezt a reakciót úgy a nemkívánatos mellékreakciók elkerülése, vagyis a hozadék tekintetében, mint a termék egységessége tekintetében lényegesen lehet tökéletesí-25 teni. Ezt lényegileg két rendszabállyal érjük el. Az egyik abban van, hogy az alkoholt hidrogénnel együtt vezetjük a kontaktusanyag fölött. Ezáltal sajátos módon még növekszik a kondenzációs termékek 30 hozadéka, noha várható lenne, hogy a hidrogén az aldehidképződést és ezzel a kondenzál ódási lehetőséget csökkenti. Hogy a hidrogén hatása tényleg kémiai hatás, az kitűnik abból, hogy ha a hidro-35 génmennyiséget a molekuláris viszonynál lényegesen kisebbre csökkentjük, hatása is lényegesen csökken; ugyanez kitűnik abból, hogyha a hidrogént nitrogénnel helyettesítjük, gyakorlatilag -nem érünk el eredményt, A hidrogén alkalmazásának 40 még az az előnye is van, hogy aránylag kevés aeetaldehid és magasabb aldehidek, pl. ibutiiraldehid keletkeznek s ezeknek a változatlanul visszanyerhető alkoholmennyiséghez való viszonya olyan ki- 45. esiny, hogy a visszanyert alkoholt ezen melléktermékekkel együttesen lehet újból a reakcióban felhasználni, anélkül, hogy ezzel a reakciót károsan befolyásolnék. A második rendszabály az, hogy külön- 50 leges kontaktusanyagot használunk, mely lényegileg aránylag kis mennyiségű ka.talitos hatású fémmel vagy fémoxiddal aktivált magnéziáiból áll. A hidrogén alkalmazása lehetővé teszi, hogy az ilyen kon- 55 taktusa 11 yag előállítására tetszés szerinti módon kapott fémoxidokat vagy_ fémhidroxidokat használjunk. Igen sok adalék alkalmas, így pl. ólomoxid, tórium-, ezüst-, urán-, kadmium-, ón-, króm-, man- 60 gán-, cink-, vas-, nikkel-, kobalt- és rézoxid stb. Adalék gyanánt két vagy több ilyen fémet, ill. vegyületet is alkalmazhatunk. Különösen jók az olyan adalékok, melyek túlnyomó mennyiségű rezet far- 65 talmaznak; ilyenek pl. az ezüst- ós rézoxid, vagy a mangán- és rézoxid, vagy a króm- és rézoxid, vagy a vas- és rézoxid elegye. A rézoxidot egymagában is jól használhatjuk adalék gyanánt, mert 260— 70 300° hőmérséken jó hozadékot szolgáltat. Ha a rézoxidadalék imég krómoxidot ós mangánoxidot is tartalmaz, a reakcióhőmérsék 220—240°-ira csökkenthető. Különösein meglepő, hogy ezek az ada- 75 lékok már akkor is hatékonyaik, ha csak néhány százaléknyi mennyiségben vannak jelen a kontaktusanyagbian, úgy