104976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ózonak kisülésekkel, nevezetesen nagyfrekvenciájú kisülésekkel való előállítására
Megjelent 1933. évi február lio 1-én. MAGYAR KIRÁLYI S^^m SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104976. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás ozonnak kisülésekkel, nevezetesen nagyfrekvenciájú kisülésekkel való előállítására. Siemens & Halske A. G. Hauptniederlassuiig- in Berlin, Zweigniederlassung' in Wien. A bejelentés napja 1931. évi február hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 13-ika. Ozonizáló készülékekbe bevezetett levegőt, illetőleg oxigént a készülékbe való bevezetés előtt szárítják. Nagyfrekvenciájú váltakozó áramnak ozon előállítá-5 sára való használatakor eddig csak csekély mértékű ozonkoncentrációt sikerült, elérni, mert sok esetben szekunder termékek keletkeznek, nevezetesen nitrogénoxidok, amelyek az ozont szétbontják. 10 A találmány célja, hogy ozonnak nagyfrekvenciájú váltakozó árammal létesített, csendes kisülésekkel való előállítását gazdaságosabbá tegye. Ezt a találmány értelmében úgy érjük el, hogy az 15 ozonizáló készülékbe bevezetett gázt, nevezetesen levegőt kovasavgellel szárítjuk. Ily módon egyéb, ismert szárító anyagokkal szemben az ozonkonoentráció és a kitermelt ozon mennyisége meglepő mér-20 tékben megnő. Példa. Egy nagyméretű ozoncsőben, melybe óránként 10 m3 levegőt vezettünk, 10.000 periódusú és 7500 Volt feszültségű áram alkalmazása mellett 3 gr/m3 ozon-25 koncentrációt értünk el, ha a készülékbe vezetett levegőt klórkalciummal szárítottuk. Az óránkénti kitermelés tehát 30 gr. ozon volt. Ha azonos üzemviszonyok között, mint 30 aminőket fent megadtunk, ugyanazt a csövet alkalmazzuk, azonban a levegőt kovasavgellel szárítjuk, akkor az ozonkoncentráció meglepő módon kb. 10 gr/m3 -re, az óránkénti kitermelés tehát 35 100 gr.-ra növekedik. Látható tehát, hogy az új eljárás az ismerttel szemben rendkívül előnyös. Kovasavgel mint szárító anyag nemcsak a klórkaleiumnál eiőnyösebb, ami egyébként előre várható veit, hanem al- 40 kaímazásával a nyert ozonmennyiség akkor is megnő, hogyha foszforpentoxid helyett alkalmazunk kovasavgelt, az ozenizálandó levegő szárítására. Példa. 10.000 Hz frekvenciával és 7200 45 Volt feszültséggel dolgozó ozoncsőbe az ozon izálandó levegőt kompresszorral nyomtuk be. A levegő sebessége óránként 6 m: i volt, míg a fogyasztás 1.1 kilowattot tett ki. Ha a levegőt az ozoncsőbe 50 való bejut 'cllScl előtt klórkalciiummal és íoszforpentoxiddal szárítottuk, akkor a levegőben nedvesség egyáltalán nem volt többé és az ozonkitermelés leivegőköbméterenként 7.4 gram volt. Ha azonban fosz- 55 forpentoxid helyett a szárításra kovasavgelt alkalmaztunk, ugy a levegőben vízgőznek elenyésző nyomai még megvoltak és kimutathatók voltak foszforpentoxiddal. Dacára ennek az ozonkitermelés 60 köbméterenként 9.2 gram volt. A vízgőz hiányát valószínűleg az okozza, hogy kovasav alkalmazásakor a levegőben olajgőzök nincsenek. Az ismert ozonfejlesztő telepeknél 65 ugyanis általában gyakorlatilag nem akadályozható meg, hogy a kompresszorban lévő olajból kisebb-nagyobb mennyiségek a légárammal együtt gőz alakjában az ozonizáló készülékekbe ne kerüljenek. 70 Az eljárás természetesen mindennemű oxigéntartalmú gázzal megvalósítható. Célszerűen csendes kisülésekkel dolgozunk.
