104966. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas felfüggesztés önműködő vasúti járműkapcsolokhoz

— 2 — megfelelő gyakorlati megoldást a 2. ábra vázlatosan mutatja. Ennél az ellensúlyokat rugók helyettesítik. Az azonos hivatkozási számok azonos részeket jelölnek. 5 (1) a kapcsolórúd keresztmetszete, melynek keresztirányú (12) tartója a (2) rugók alsó végén van megerősítve. A (2) rugók fekvő végei a járművön vannak megerősítve. A (2) rugók erőssége úgy van meg-10 választva, hogy azok a kapcsolót a rajzolt középhelyzetben, lengő állapotban tartják. Ez a második rugócsoport a (4) és (5) rugókból áll, amelyeket a (IS) és (14) rugótokokba előfeszirltséggel helye-15 ziink. E rugótokok a (6) és (7) helyeken a járművel ugyancsak össze vannak kötve. A (4) és (5) rugók az (1) kapcsoló különböző oldalain fekiisznek, még pedig egymással szemben és a hozzájuk tartozó 20 (17) és (18) vonórudak (15) és (16) tárcsáival a (13) és (14) tokok pihenőire felfekvő (19) és (20) rugótányérokra hatnak. Ez elrendezés következtében a (4) rugó csak a. kapcsolófej sülyesztésekor, az (5) rugó 25 csak a kapcsolóién emelésekor hat, ellentétes értelemben, a fejre, tehát azt mindegyik visszavezetni igyekszik. A (2) rugóerők változtatásaira, való tekintet nélkül az (1) kapcsolófej emeléséhez, illetőleg sü-30 lyesztéséhez mindig akkora erő szükséges, mely egyenlő a (4), illetőleg (5) rugó erejével. A 3. ábra szerinti elrendezésnél a G (1) kapcsolófej a (32) vonókötélen van meg-35 erősítve, melyet a (33) tárcsák vezetnek, és melyet a másik végén a (8) súly terhel. Ez a súly az, (S) értékkel nagyobb, mint a kapcsolófej súlya. A kötélen van a (34) menesztő, 40 mely a G (1) fej emelésekor a (35) támaszokra felfekvő (9) súlyt magával visz). Ez a súly a (II) értékkel nagyobb, mint a (S) rész súlya. A (8) test súlya akkora, hogy nemcsak a kapcsolófej súlyát, hanem 45 az (S) súlyt is kiegyensúlyozza. Ez a súlytöbblet megfelel az 1. ábrabeli 4 (S) súlynak, illetőleg a 2. ábrabeli (4) rugónak. A kapcsolófej megemelésekor a (34) ütköző felemeli a (9) súlyt. Mivel axon-50 ban ekkor a .(8) súly (S) része az emelésnél segít, a (9) ellensúlyt akkorára választottuk, hogy az egyenlő (II) és (S) öszsz,egével, vagyis egyrészt legyőzi a (8) súlynak az emelést elősegítő tulmányát 55 és az emeléssel szemben még (H) nagyságú ellenállást fejt ki. Ez a (H) erő meglelel az 1. ábrabeli elrendezésben ható 5 (H) erőnek, illetőleg a 2. ábrabeli (5) rugónak. A kapcsolófej súlya tehát középhelyzetben itt is ki van egyenlítve 6

Q és két (H) és (S) erő van jelen, melyek a fejnek a középhelyzetből való kilendltésekor azonnal csillapítótag hatnak és a fejet igyekeznek a középhelyzetbe visszavezetni. 55 A megfelelő gyakorlati kivitel sémáját, amelyben súlyok helyett rugókat alkalmazunk, a 4. ábra mutatja. Az azonos hivatkozási jelek azonos részeket jelölnek. Ennél a megoldásnál a kapcsolófejet bor- 70 dozó (8) rugó ereje nagyobb, mint a kapcsolófej súlya és a (21) tokjába előfeszültséggel behelyezett (9) rugó ereje nagyobb, mint a (8) rugóerők és a kapcsolófej súlya közötti különbség. A kapcsolófej síi- 75 lyesztésekor a (8) rugók erejét, a kapcsolófej emelésekor a (9) rugó erejét kell legyőzni. Az 5. ábra egy harmadik kiviteli alak sémáját mutatja. Ennél a G (1) kapcsoló- 80 fej a (36) kétkarú emeltyű egyik végén van megrősítve, míg a (36) emeltyű másik végén a (10) súly függ, mely (H) mértékkel kisebb, mint a G (1) kapcsolófej súlya. Másrészt a G (1) kapcsolófej' lefele 85 mozgatásakor a (36) emeltyű másik vége a (11) súlyra hat és azt emelni igyekszik. Ez a (11) súly szabadon fekszik fel a (30) támaszra és (S) mértékkel nagyobb, mint a kapcsolófej súlya. Ha a G (1) fejet 90 emeljük, akkor a (11) súly nem hat, mert ÍYÜÍekszU a (30) támaszra. Ezzel szemben a (10) órily segít az emelésnél, nagysága azonban >JI) mérrekkei kisebb, mint a kapcsolófej súlya úgy hogy a késleltető 95 (H) erő ismét jelentkezik. Amint azonban a kapcsolófej lefelé kitér a középhelyzetből, a (22) rúd a (11) ellensúlyra támaszkodik. A kapcsolófeúiok felfelé vagy lefelé való kitéréseikor a kapcsolófej súlya és 100 a szemben ható erők közötti (S) és (H) különbségek ugyanúgy hatnak, mint a fent leírt esetekben és a kapcsolófejet a középhelyzetbe vezetik vissza. Ennek a megoldásnak gyakorlati kivite- jo.5 lét sematikusan a 6. ábra mutatja, amelynél a rugók az 5. ábrabeli súlyokat helyettesítik. Az (1) kapcs/ lóíejet a (12) keresztrúd és a (22), illetőleg (23) vonórudak és ez utóbbiak (24) és (25) tárcsái tartják, 110 melyek a (28), illetőleg (29) rugótokok (26), illetőleg (27) vállaira fekiisznek fel. A (28), illetőleg (29) ru^ótokok második (30), illetőleg (31) rugótckokban vannak elrendezve, ahol azokat a (11) rugók a rajzolt 115 helyzetben tartják. A (11) rugók feszítő-