104955. lajstromszámú szabadalom • Magnéziumgőztöltésű elektromos világítócső

Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABx4DALMI LEÍRÁS 104955. SZÁM. — VII/li. OSZTÁLY. Magnéziumgőztöltésű elektromos világítócső. Patent-Trenhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1931. évi jur.ius hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1931. évi január hó 17-ike. Magnéziumgőztöltésű elektromos világítóesöveket mindezideig azért nem lehetett előállítani, mert a magnéziumgőz, úgy a közönséges ólomtartalmú és ólommentes 5 üvegből álló csőburákat, mint ultraibolyasugarakat áteresztő, tehát kvarc- vagy uviólüvegből álló burákat is igen gyorsan megbontja és ezzel látható és láthatatlan sugarak számára át nem eresztővé teszi. 10 A találmány azon a megállapításon alapszik, hogy magnéziumgőztöltésű elektromos világítócsöveknél a csőbura anyagának megbontását messzemenően úgy akadályozhatjuk meg, hogy a burát alkáli-15 tartalmú boroszilikátüvegből állítjuk elő, mely magában véve ismert módon tekintélyes mennyiségű bórsavon és a szokásos üvegképzőkön, mint alkáliáikon, földalkáliákon és alumíniumoxidon kívül 50%-nál 20 több kovasavai nem tartalmaz. Ennek az alkálifémgőztöltésű elektromos világítócsöveknél már javasolt csőüvegnek magnéziumgőztöltésű világítócsövekhez való alkalmazás át mindezideig lehetetlennek 25 tartották, mert magnéziummal még az alkálifémek is felszabadíthatók az oxidjaikból. Azt kellett volna tehát hinni, hogy az ilyen boroszilikátüveg, a szükséges alkálioxidtarta'lma folytán magnéziumgőz 30 hatása alatt a bura fala megfeketedése köziben bomlik. Ez. a feltevés, mely alkálitartalmú boroszililkátüvegnek magnéziu m g ő z t ö 11 é s(í világítócsöveknél való alkalmazását afcadá-35 lyozni látszott, meglepetésszerűen nem igazolódott be, mert magnéziumgőztöltésű világítócsövek, ha az említett alkáli'artalmú boroszilikátüvegből készülnek, a megfeketedés veszélye nélkül többezer órán át üzemben tarthatók. Tehát magné- 40 ziumgőzitöltésű világítócsöveknél is elérhetünk oly élettartamokat, amelyek más világítócsövek élettartamának teljesen megfelelnek. Ez már most lehetővé teszi, hogy a magnéziumgőznek a látható sávon 45 belül észlelhető erős zöld fénykisugárzását a fény előállítására gazdaságosan kihasználjuk. Ez vonatkozik a magnéziumgőz igen erős ultraibolya kisugárzására is, melynek gazdaságossága a már ismert 50 ultr alboly asugár fórrá sok gazdaságosságát eléri, sőt túlszárnyalja. Ultriaibolyasugárfori'ás létesítésére' az alkálitartalmú boroszilikátüveget nagyon vékony, előnyösen 0.3 mm-nél kisebb vas- 55 tagságii rétegben kell alkalmazni, mert vastagabb' rétegekben és különösen a csőüvegekhez szokásos rétegvastagságokbaTL, azi ultraibolyasugárzá'sira át nem eresztővé válik. Mivel azonban ily vékony üvegből 60 cső'burákat igen nehéz előállítani és annak ezenkívül kellő tartóssága sincs, a találmány értelmében a boroszilikátüveget, az ultraibolyasugarakat áteresztő csőbura belsejében, vékony bevonat alakjában al- 65 kalmazzuk, mely esőbura szokásos módon pl. kvarc- vagy uviólüvegből állhat. Szabadalmi igények: 1. Magnéziumgőztöltésű elektromos világítócső. azzal jellemezve, hogy a cső- 70 bura alfcálitartalmú borosziilikátüvegből áll. mely magában véve ismert módon tekintélyes mennyiségű bórsavon és a szokásos üvegképzőkön, mint alkálinkon, földalkáliákon és alumínium- 75