104953. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulóznak és cellulóztartalmú anyagnak híg savaknak nyomás alatt való elcukrosítására

- 2 — alkalmazásánál a gőzfeszültség az áram­lás irányában tetemesen csökken, a folya­dékmennyiségeknek saját gőznyomásuk útján az egész telepen való keresztülszállí-5 tása lehetségessé válik. A gőz vagy gáz a folyadék átnyomása céljából, telep alkalmazása esetén, minden egyes tartálynál bocsátható be, amikoris a beíúvási hely előtt fekvő tartályt cél-10 szerűen a befúvás alatt elzárószelep vá­lasztja el a befúvási hely mögött fekvő tartálytól. A folyadékmennyiségek gyorsabb tova­szállítására nagyfeszültségű gázt vagy 15 komprimált gázt (nitrogén, szénsav, le­vegő) vezethetünk a folyadékon át. A nyomáskülönbség megnövelésére és a fo­lyadékmennyiségek gyor sabb tova szállítá­sár a a folyadékmennyiség alól . vagy az 20 utána következő tartályból gőzt vagy gázt bocsáthatunk ki. Az ily módon eltávolított gőzöket vagy gázokat újra komprimálhat­juk (pl. hőszivattyú útján) és isimét fel­használhatjuk. 25 A folyadékmennyiségeket rendszerint felülről vezetjük a reakciótartályba ós alul vezetjük el, azonban úgy is dolgozha­tunk, hogy a folyadékot nyomás alatt alulról vezetjük be, amikoris a tartályban 30 lévő gőzt kondenzálja és a tartályt ki­tölti. A nyomás alatt álló forró folyadékot azután alul ismét elvezethetjük, amikoris a folyadékot a képződő vagy felülről be­fúvott gőzt ismét kiszorítja. 35 A folyamat közben a cellulózanyag vál­takozóan két különböző állapotban lehet. Az első állapot az úgynevezett folyási ál­lapot, flZílZ, amikor a folyadékmennyisé­get gőz vagy gáz segélyével, viszonylago-40 san nagy sebességgel nyomjuk az anyagon át és a cukrot elvezetjük. A második ú. n. nyugalmi állapot köz­ben a fölös mennyiségű folyadék azi anyag­ról már lefolyt. A nedves cellulózanyagot 45 most gőzök vagy gázok veszik körül, míg a cellulózanyaghoz még tapadó hígított sav a hidrolízis további folyamatát fenn­tartja. A két állapot váltakozva következik be 50 és így ismét az első állapot jön létre, azaz új gőz- vagy gázoszlop új folyadékmeny­nyiséget nyom a cellulózanyagon át és vezeti el a képződött cukrot. A mellékelt rajzon a jelen eljárás foga-55 natosítására vonatkozó példakópeni tele­pek vannak szemléltetve és pedig az 1. ábra. egyes tartályban szakaszosan végzett elcukrosító eljáráshoz és a 2. ábra az ellenárammal dolgozó telep elvén alapuló szakaszos cukrosító eljárás- 60 hoz való telep. Az 1. ábrán szemléltetett telep a siav­állóan bélelt, rézzel vagy ólommal borí­tott (1) hidrolizátorból áll, aimlelynek felső végfen a (7) tolóka vagy más zárható nyí- 65 lás van a cellulózanyag bevitelére és a liidrolizáló folyadék és gőz hczizászálistá­sának csatlakozására; a hidrolizáitor alsó végén ugyancsak elzárható nyílás van a, ligninmaradék kiürítésére, továbbá esőtoil- 70 dal a cukorlé kibocsátására. Az alsó kúp­ban a (2) saválló szűrő van, amely a ma­radéknak a cukorlétől való elválasztására való. A hidrolizátor alsó hengeres része (3)-nál kLssé szűkülhet, ami kibélelés út- 75 ján érhető el. Ezáltal elérjük, hogy a fo­lyamat vége felé lefelé sülyedő és össze­zsugorodó lignimpogácsák a hidrolizáitor alsó részét sokkal jobban kitöltik és az ol­dalfalakra szilárdabban fekszenek fel, mi- 80 által jobb kilúgozás válik lehetővé. A hidrolizátor ezenkívül a cellulóza­anyag besiajtolására való új beirondezlóssiel áll kapcsolatban, mely a nyomóvezetékkel ellátott (4) tartályból és (5) szelepből áll. 85 A cellulóziaianyagot szárazon vagy ned­vesen mechanikus vagy pneumatikus szál­lítással a (40) silóba vagy ciklonba visz­sziik, ahonnan a (7) tolókán át az (1) hid­rolizátorba esik. A (4) tartályban né- 90 hány atmoszféra nyomás alatti gőz van. Amint az (1) reakciótartály a cellulóza­anyaggal megtelt, a (7) tolókát zárjuk és az (5) gőzszelepet gyorsan kinyitjuk ós mindaddig nyitva tartjuk, míg az (1) 9;> hidrolizátorban a kívánt sajtoló nyomást elértük. A gőz (célszerűen telített gőz) a széles vezetéken és a szélesen nyitott (5) szelepen át az (1) reakeióedénybe áramlik és a cöllulózaanyagot eredeti térfogata­nak V» részére nyomja össze. Nem szüksé­ges, hogy a belépő gőz az (1) edény alsó végén újból kiléphessen, de a siajtolóha-, lás javul, ha a bezárt levegő és esetleg még kevés gőz is a gőzsajtíplás alaitt a ((1) 10; szelepen át távozik. A sajtolás erediné-: nyessége ós racionális keresztülvitele szempontjából lényeges az (5) veaetékett és szelepet úgy kiképezni, hogy a gyors nyitás következtében a cellulózanyagra 11( . pillanatnyi lökés 'hasson. Mintán- a sajtolás rövid másodpercek aláltt következik be, a gőzfogyiaszitáis cse­kély. A belépő gőz a eellulózáanyagon • kondenzálódik, ezt felmelegíti és ezáltal Ili ' miéig kihasználható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom