104943. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyrészt egy lipoidnak, másrészt vitaminokban és szerves vagy magnézia-foszfátidokban dús lisztnek a malomipar melléktermékeiből való előállítására

Megjelent 1933. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104943. SZÁM. — IVh/3. OSZTÁLY. Eljárás egyrészt egy lipoidnak, másrészt vitaminokban és szerves vagy magnéziafoszfátidokban dús lisztnek a malomipar melléktermékeiből való előllítására. Dr. Bernardini Luigi vegyész Róma. A bejelentés napja 1930. évi október hó 6-ika. Olaszországi elsőbbsége 1929. évi október hó 19-ike. A niasesirta kémiai összetételére (R. Accademia dei Lincei, 1912, vol. XXI, fasc. IV), a cereáiiák szaporodására (R. Accademia dei Lineei, 1912, vol. XXVI, fasc. 5 V), — az organikus foszfornak éís naajgnézáuminj&k a cerr diáikban és leguimiinózákl;an való eloszlására (Annali della R. Seuola Supcwiare di Agricolturia — Portiéi — Vol. VII, 1914) és a modern mező-10 gazdasági ós tápszeriparban a foszfatidok, a magnézium és a vitaminok elihlanyiaigöláisára (L'Induatria Chimicia, 1930, Fasc. 4, Tnrin) vonatkozó tanulímiányaiiimbaai már kimutattam, hogy az eddig is-15 mert növényi anyagok közül a mHagvalkiniak éls különösein a eeireáliák miaigvaiimak; csirái tartalmazzák a legtöbb lecitinfoszfarit, fitinlt és vdtaimint, A tailálmáiny célja a magvaknak, külö-20 nősen, a cereáliáknak malomipari feldolgozásánál, így a koptatásnál és hántolásnál keletkező melléktermékekből a foszfort, magnéziumot és vitamint tartalmazó anyaigioik kivonáisia, továbbá ezen íinyagjoik-25 inaik küilön-külöin va;gy együttesm, lecitinit, fitiűit és vitamint tartalmazó gyógyászattá termékekké A'aló feldolgozása, vaigy eziem anyagoknak közönséges tápszerekhez (kenyérhez, liszthez, tápkonzervek-30 hoz, süteményhez, osoikoiládéh.oz sitb.) oly célból valló hozzákeverése, hogy visszaadjuk ezen tápszereknek azokat a nagy tápértéikű éis bioenergiájú anyagokat, melyektől a modem tápszert ec h nika a szoká-35 ses tápsaerek gyártása köziben a magvakat. gyümöllcsöíkeit, gumókat, gyöSaenekiel; stb. megfoisizitjia; a jelzett!t anyagoknak a közönséges tápszerekhez, való hozaálkeverése folytán utóbbiak lábbadozólk ós betegek számára különösen alkalmasakká vál- 40 nak. Meigállápíitioittaim, hogy a lecitmfoszfoirban és sízeirveis mjagnézimmban (fdtiinibein) le@dúislaibb anyiaig a rizs csirája és hogy továbbá, a cerieáliálknak, különösein a lisztt- 45 ínjaigvialknak modern maloniipiairi feldolgozásánál keletkező mel 1 éikil crmélkelk, külö -niöisiem a maglaisőirléis első fázisaiban keletkező meltéikterinélkek (mert ezen fázisokban különítik el a kariopszidtól a csira 50 túlinycimó részét) ugyancsak rendkívül sok lecditinfcszfoirt, fitinit, lipoidoldhaitó és A'ízioildihaitó vitiaimiineiket tartalmaznak. Mieigállapiíltolíitíaim továbbá, hogy eziein melléktermékekből (pl. különösen a cereáiiák, 55 pil. búza koptatásánál és csírátlanításánál keileikező meillékiteirmékből (egyrészt — nyomás, vagy szerves oldószerrel, pl. alkohollal vialó extrahálás révén — olajat, ill. lipoidot (mely megfelelő hőanérsékeni 60 való állás után egy felső aranysárga rétegre ós eigy alsó sűrűbb és sötétebb rétegne válik szét s másrésizit a v.istsraamjaradt lanviaglból vízzel Való isziapoláis vlagy atka hmm her;gorörlés és szitálás révéin a 65 Ikoirpaieleimíeikltől majdnem mentes, filtiinbemi és vízoldhiaitó vitaminokban dús Iksiztszerű anyaigot állíthatunk elő. A lecitiineis és vitiaMímieis liipoidniak s utána a vitamíiinieis és foszformagnéziás lisztnek elkülönítés© 70 utáin (imár 1912-ben kilmutaittam, hogy a íltin az eddigi felfogással ellentétben neim ka 1 cuim-magnéy.i um-só ja, hatmein magnéiziumtsójla a íiitinsavnak, vagy az inoaiiíthexa foszforos éltednek) visszamanadó ram- 75 radék is még sok nitirogánitiartalmú anyagot, fltint és vitamint tartalmaz, úgy hogy Vagy közvetlemüíl használható állati táp-