104941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállításra szerves izokolloid termékekből

_ -j. — ján vagy a kicsapás után egyszerű szűrés, beszárítás és centriíugálás segélyével megszabadíthatjuk. A szárításhoz előnyösen gázáramot használunk, mely eset-5 leg hevített is lehet. Az emulziók dispers fázisának közvetlen formálására az elektroforetikus lecsapás alkalmas, lehet azonban a formálást mártással is végezni, amikor is a dispers fázis 10 kiválasztása az adszorbeált réteg szárítása útján történik. Az eíektrofonetikus kicsapássiál a kiesapást közvetlenül az elektródokon végezhetjük vagy a dispers fázist, az elektródák előtt elrendezett se-15 miperineábilis alzatokra csaphatjuk le. Az elektródokra való közvetlen lecsapás esetén célszerűen a víz bomlási feszültsége alatt levő feszültségű árammal dolgozunk. Merítéssel való formálásnál az alziatokat 20 (formákat) előnyösen olv rétegekkel vonjuk be, melyek a dispers fázist koaguláló szert tartalmaznak. Ha emulziókat koncentráljuk, vagyis viszkóz állapotban állítjuk elő. akkor azo-25 kat közveüenül textilanyagok impregná-1 ás á r a használhatjuk. A leírt termékeket természetes anyagokhoz, pl. kaucsuktejhez is adhatjuk, melyeknek elektroforetikus úton vagy 30 mártás útján való formálása ismeretes. Megjegyzendő., hogy a fentiekben az „emulzió" kifejezést tágabb értelemben használtuk és oly anyagokra is értettük, melyeknek dispers fázisa szilárd, amelyek 35 tehát inkább szuszpenzióknak tekintendők. A tapasztalat azt mutatta, högy az ilyen szuszpenziók a Valódi emulziókhoz hasonlóan viselkednek. Szabadalnti igények: 40 1. Eljárás műanyagok előállítására elektrolitokkal (illetve elektrolitszerű módosító anyagokkal) vagy gázokkal vagy mindkettővel befolyásolt természetes vagy mesterséges szerves izokolloid 45 anyagokból, azzal jellemezve, hogy az izokolloid anyagokat emulziókká vagy emulziókhoz hasonlóan viselkedő anyagokká alakítjuk át és ezen emulziókat közvetlenül vagy a belőlük kiválasztott 50 dispers fázist közvetlenül, vagy pedig az emulziók további feldolgozása után az emulziókat vagy a belőlük kiválasztott dispers fázist ipari célokra használjuk fel. 55 2. Az 3. igényben védett eljárás foganatosítást mórija, azzal jellemezve, hogy disper-yáló közeg gyanánt vizet, víztartalmú folyadékokat vagy más alkalmas emulgáló folyadékokat, továbbá eniulgáló szereket és esetleg védő kolloido- 60 kat alkalmazunk. 3. Az 1. és 2. igényben védett eljárás foganatosítást módja, azzal jellemezve, hogy az emulgáló szert magában az emulgálan dó anyagban állítjuk elő. 65 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosít á.si módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagul szerves izokolloid termékeknek szerves oldószerekben képezett oldatait használjuk. 70 5. Az 1—4. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az emulzió képződésének elősegítésére a reakciómasszát felhevítjük. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyikében vé- 75 dett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kapott emulziókat aktív vagy inaktív gázok hatásának tesszük ki. 7. A 6. igényben védett eljárás foganato- 80 .sítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázkezelést a gázoknak a kezelendő anyagon való átvezetésével vagy az anyagba való bekeverésével végezzük. 8. A 6. igényben védett eljárás foganato- 85 sítási módja, azzal jellemezve, hogy a gázokat hordozóikból magában a kezelendő anyagban szabadítjuk fel. 9. Az 1—5. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja az- 90' zal jellemezve, hogy az emulziókat az emulzióképződés alatt vagy után elektrolitek hatásának tesszük ki. 10. Az 1—9. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, 95 azzal jellemezve, hogy az emulziókat egyidejűleg gázok és elektrolitek vagy elektrolitszerű anyagok hatásának teszszük ki. 11. Az 1—10. igényben védett eljárás fo- 1001 ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakcióanyagoit sugárzó energiával befolyásoltatjuk. 12. Az 1—11. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, 105 hogy a reakciót vákuum alatt foganatosítjuk. 13. Az 1—12. igénypontok bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy azokat meleg- no» ben kén behatásának vagy hidegben, illetve mérsékelt hőmérsékleten kénvegyületek, pl. kénklorür behatásának tesszük ki.