104941. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műanyagok előállításra szerves izokolloid termékekből
sol) és ezek fémvegyületei stb. Az emulgáló szerek mellett bizonyos esetekben védő kolloidok, pl, kaséin, enyv stb. használata is ajánlatos. 5 Az emulzió előállításához- az emulgáló szemek az emulgáló folyadékban kolloidális oldatát állítjuk elő és ezt az oldatot az eumlgálaiidó anyaggal összerázzuk vagy jól összekeverjük. Ügy is járha/tunk 10 el, hogy először az emulgáló szere az emulgálandó anyagban bensően eloszlatjuk (esetleg az emulgáló szert az emulgálandó anyagban magában állítjuk elő) és ezt követőleg a kapott anyagot az ernul-15 gáló folyadékkal emulzióba hozzuk. Az emulzió előállításához továbbá a szerves izokolloid anyagnak szerves oldószerben való oldatából is indulhatunk ki. Az, így kapott oldatot ezután az emulgáló 20 folyadékkal, esetleg emulgáiló szerek és védő kolloidok hozzáadása mellett, emulzióba hozzuk. Az emulzió képződését számos esetben íelhevítésisp'l elősegíthetjük. 25 A legtöbb esetben az emulgáló folyadék az emulziók dispers fázisára úgy hat, hogy a fizikai tulajdonságok módosulása, melyet már az elektrolit- vagy gázkeze' léssel vagy mindkettővel elértünk, ugyan-30 azon irányban tovább folytatódik. Ha pl. az előkezeléssel szilárdítást értünk el, akkor az izokolloid anyag részecskéi az emulzióban nagyobb mértékben „aggreg-ált" állapotban vannak, mint előbb. 85 A leírt módon készült emulziók már önmagukban, de még inkább további kezieléis uitá-n gyakorlati felhasználásra alkalmasak. ' A további feldolgozás egyik módja ab~ 40 ban áll, hogy a kapott emulzióikat isméit, gázok behatásának tesszük ki. Ezáltal az emulziók dispers fázisának fizikai tulajdonságait még tovább oly értelemben módosítjuk, hogy az emulziók előállítása 45 előtt bekövetkezett változás tovább folytatódik. Az emulziók gázkezelése, pl. oxigénnel (0•>, Oa) történhet, mely célra oxigént lehasító termékek, mint peroxidok, persók 50 (perkarbonátok, per szulfátok, perborátok stb.) is alkalmasak. Használhatunk továbbá oxigéntartalmú gázokat is, így pl. az emulzión légáramot vezethetünk keresztül. Gyakran azonban már az a gáz-55 mennyiség is kedvező hatást gyakorol, mely a folyadéknak szabad levegőin való erőteljes átkeverésénél juthat az anyagba. Hasonló hálást fejtenek ki más aktív Vagy inaktív (iners) gázol; is. Ezeket a gázokat ugyancsak vagy a kezelendő 60 anyagon vezetjük keresztül vagy miagában az anyagban szabadítjuk fel. ígyr pl. egyes gázokat sóikból savakkal szabadíthatunk fel, így COs-t kainbonátoíkbül, SO»-t szulfitekből, I-LS-t szufidokból sitb. 65 Mint már említett ük, a gázkezelés a fizikai változásokat a már megkezdett irányban folytatja. Ha pl. NallSO.i segélyével szilárdított lenolajat, mely kissé ragadós, emuigálunk és az emulziót a leírt módon 70 oxigénnel kezeljük, akkor a kezelt emulzió koagulálása és kiesapása után gumiho'ü hasonló terméket kapunk, mely ragadósságát elvesztette és sokkal szilárdabb, mint az emulzió dispers fázisa az emulzió 75 előállítása előtt volt. Mindazon folyamatoknál, melyekről itt szó van, tehát az izokolloidoíknak elektrolit-elv, elektrolitszerű módosító anyagok es gázok által előidézett változásainál való- 80 szíiiűleg a reakeióanyagok komplikált elektronrendszere által a kezelendő izokolloidok még komplikáltabb elektronrendszerére gyakorolt közelhatásáról van sző, mely az izokolloidok kémiai elváltozását 85 nem hozza létre. Könnyen érthető tehát, hogy a különböző reagens anyagok azonos értelemben ugyan, de nem teljesen azonos módon hatnak, Így pl. az, a termék, melyet oxigénnel kezeltünk, kissé eltér az90 S02 -vel kezelt terméktől, de mindkettő szilárdabb, mint a kiindulási anyag volt. Az emulziók további kezelésének egy másik módja módosító anyagok alkalmazásában áll. Ezek, ha azokat egyedül 95 használjuk, a gázokhoz hasonló befolyást gyakorolnak, míg gázokkal együtt (különösen ha az elektroliteket az izokolloid anyagban feloldjuk) a gázok aktivitását fokozzák. lóg • Módosító anyagok gyanánt ugyanazon anyagokat használhatjuk, melyeket az izokolloid anyagok előkezelésének a bevezetésben történt ismertetésénél felsoroltunk. A módosító anyagokat, amennyiben 105 azok vízben nem oldhatók, előnyösen finoman elosztott alakban, pl. kolloidálisan visszük be az emulzióba és abban sznszpendáljuk. A reakció abban az esetben is keresztülvihető, ha a disperzió durva, 110 vagyis ha csak résziben koagulált rendszerekről van szó. Ezt különösen azért hangsúlyozzuk, mert pl. savanyú hatású gázok jelenlétében finoan emulziót csak nehezen lehet fenntartani. Jobb eredmé- 115 nyeket érünk el, ha a módosító anyají koncentrációját a küszöbérték (Schwellenwert) alatt tartjuk. Ha a kezelést oly
