104919. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hangos filmfelvételek ellenőrzésére
Megjelent 1933. évi .január hó lfi-án. MAGYAIÍ! KIRÁLYI SZABADALMI MRÚSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104919. SZÁM. IX ll. OSZTÁLY. Berendezés hangos filmfelvételek ellenó'rzésére. Siemens & Halske A. G. Hauptniederlassuiigr in Berlin, Zweigniederlassung- in Wien. A bejelentés napja 1930. évi július hó 26-ika. Hangos filmeket felvevő eszközök szabályszerű működésének ellenőrzésére többféle eszköz ismeretes. így a felvevő film mögött fényérzékeny berendezést alkalmaz-5 tak, amelyet a filmen keresztül eső modulált fénysugár befolyásol. Ennél a szerkezetnél az ellenőrzésre használt fények igen gyenge volta kellemetlen hátrány, mert a film a fényt nagy mértékben elnyeli. A 10 filmek absorbcióképessége azonkívül nem mindig egyenlő, úgy hogy ingadozások is fellépnek, amelyek az ellenőrző berendezés értékét csökkentik. . Viasz-lemezes írószerkezeteknél további ellenőrző berendezést 15 használtak, amely az akusztikai berendezésnek elektromosan működtetett moduláló szervvel, pl. egy tüköroseillograph-fal való párhuzamos kapcsolásából állott. Ebben az esetben azonban a tükör oscillographot 20 magát az ellenőrzésbe nem vonták he, minthogy csupán az oscillographot működtető áramok hatnak az ellenőrző berendezésre is. Végül oly berendezések is ismeretesek, amelyeknél az ellenőrzésre hasz-25 nált fényt a felvevő filmre való érkezése előtt használjuk az ellenőrzés céljára. E fénynek a sugárnyalábból való vételezésére félig átlátszó tükröt alkalmaztak, amely a fénynek egy részét átbocsátotta, a másik 30 részét pedig az ellenőrző szerkezetbe vetítette. Világos, hogy ez a szerkezet lényegesen gyöngíti a fdlvételi fényt, ami sohasem kívánatos. A találmány értelmében a fénysugárnak 35 a feljegyzésre nem használt részét használjuk feli az ellenőrző szerkezetben. Minthogy hangos filmfelvételeknél a sugár útjában mindig alkalmaznak ernyőket, ezzel lehetővé válik, hogy a film feketítésére szolgáló fényt csökkentetlenül bocsássuk át és csu- 40 pán az ernyővél a filmtől amúgy is távoltartott fényrészt használjuk fel az optikai vagy villamos ellenőrző szervekhez. Az ernyők symmetrikus kiképzése folytán még az a lehetőség is fennáll, hogy a fel nem 45 használt fénynek nagyobb részét egyidejűleg alkalmazhatjuk optikai és akusztikai •ellenőrző célokra, amidőn több optikai vagy villamos ellenőrző berendezést kapcsolunk a fénysugárnak ki nem használt 50 részébe. Az, ellenőrző szerkezetben a felismerést lehetővé tevő eszközök gyanánt selen- vagy fotocellát, vagy pedig homályos lemezt alkalmazunk, amely szervekre a fényt a sugármenetbe helyezett tükrök vagy 55 prizmák segélyével vetítjük. A rajz példaképem kiviteli alakban mutatja az új berendezést. Állandó (1) fényforrás fényét a (2) reflektorral oseillograph (3) tükrére! vetítjük. Az oscillographot a 60 rajzon fel nem tüntetett felvevő mikrofon áramai vezérlik. A tükörrel reflektált fénysugarak útjába a (4) ernyő nyílásának megfelelő távolságban két további (5, 6) tükör vagy prizma 55 van, amely a fénynek azit a részét, amelyet nem használunk feljegyzésre, derékszögben eltéríti. Az egyik részsugár (7) selencellára esik, amelyet indikátorral, pl. hangszóróvál, telefonnal kötünk össze és azzal a fel- 70 vételt lehallgatjuk. A fénysugarak másik részét (8) homályos lemezre vetítjük, amelyen adott esetben, pl. skála van, úgy hogy a berendezés kilengésének fokát ellenőrizhetjük. Az (5, 6) tükrök közötti közön át- 75 eső fénysugarak a (4) ernyő nyílásán haladnak keresztül, majd azokat a (9) lencse összegyűjti és a (10) felvevő filmre vetíti.
