104917. lajstromszámú szabadalom • Hullámátvetítő berendezés

— 5 — mázott vivő hullámok frekvenciái sokkal tágabb határok között fekhetnek, mint az eddig használatos berendezéseknél, amelyeknél a. vivő Ú1 ágakat a szabványos 5 egyszerű távbeszélő vonalvezetékre rétegezzük. Az előzőkben ismertettük, hogy az áraimkörútágiaiknak az egyes távbeszélő vonalvezetékekre való rárétegezésénél az eddig szokásos gyakorlat a gyakorlati 10 lehetőség határához, jut, amint nagyobb frekvenciájú útágaik alkalmazásával teszünk kísérletet, aminek oka az átalakítási költségek nagyságában és egyéb nehézségekben rejlik. Az áramkör két oldató lát képező vezetékeknek a találmány szerinti szimmetrikus elhelyezése, amint azt az előzőkben a mellékelt rajzok tárgyalt ábrái kapósán ismertettük, felette alkalmas a jelenlegi gyakorlat határait túl-20 haladó nagyon sok frekvencia átvitelérc. Az átvitt hullámok révén keletkező elektromágneses mező lényegileg a külső vezetékek által határolt térre van korlátozva. Szomszédos vonalvezetékek zava-25 rása ily módon felette nagy mértékben csökken és & külső áramkörben vagy szerkezetekben bekövetkező abszorbeálási veszteség oly kicsiny, hogy a találmány révén másodpercenkénti. 100 kiloei Idusnál na-30 gyobb frekvenciák használhatók az 5. ábrán feltüntetett útágaik segélyével való átvitelnél és vételnél. Az, 5. ábra szerinti berendezés (36, 37, 38) pontjaiban való használatra alkalmas 35 összetett műhálózatot a 6. ábra tüntet fel részletesen. Ebben az ábrában feltételeztük, hogy a (30) vonal vezetékek rendes távbeszélő beszélgetéseket visznek át, iniméllett a fémes áramkör vagy földelt táv-40 író átvitelek és vivő hullámos távbeszélés vagy a vivő hullámos távíró útágak (vagy mindkettő) számára másodpercenkénti 30 kiloeiklusig terjedő frekvenciákat alkalmazunk. Tegyük fel, hogy a Morse távíró1 45 jelek és a távbeszélő áramok alsó határa között az (h) különbözeti frekvencia nagyságrendje másodper cenk ént 150 ciklus, míg a beszédáramok felső határa és a. vivő hullámos távbeszéléshez használt frekven-50 cia alsó határértéke között az (fa) különbözeti frekviencia nagyságrendje másodperceinként 3200 ciklus. A 6. ábrán feltüntetett összetett műhiálózat mellékáramkörében (B) és (D) csé-55 vék, valamint a (C, Ci) és (C2

) kondenzátorok vannak. A (B) cséve (1, 2) és (3, 4) részei egymással soros összeköttetésben állanak. Ez a berendezés két (fi) és (fs

) frekvenciánál rezonanciában és (fa) frekvenciánál anti rezonanciában van, ha a 60 következő méretezési egyenletekben (B) értéke (D) értékéhez képest és (Ci) értéke (Cí) értékéhez képest kicsiny. 2H|/(B-fD)C2 ,, 1 . / Cl +2C2 211 V D.Cl .<'2 f3 = 1/ í5ri ' 2 Ha az (fi) és (fa) frekvenciáknak az előzőkben említett értékeket vagyis a különböző átviendő frekvenciaterjedelmek között levő különbözeti frekvenciák értékeit 70 adjuk, az összetett áramkör mellékáramkör hatása az átviteli frekvenciáknál elhanyagolhatóan kicsinnyé tehető. Az (A) cséve, amelynek (1, 2) és 3, 4) tekercse* sorosan fekszenek az áramkörben vivő 75 frekvenciás fojtó cséve, amely a találmány szerint megakadályozza, hogy asn átviendő frekvenciák a (30) voiialvezeték végzodési áramköréibe jussanak. A (Ca) kondenzátor ott talál alkalma- 80 zást, ahol a távbeszélő vonalvezetékek, úgymint a (30) vonalvezeték kettős beszélgetési áramkört képeznek. Ezen kondenzátor célja, hogy csökkentse azon átviteli veszteségeket, amelyeket az. összetett 85 áramkör ,a, kettős beszélgetésre való áramkörön átmenő beszédfrekvenciájú áramokban okoz. A (Ca) kondenzátor oly kicsiny, hogy a beszédáramok átmenetét megakadályozza. Azon esetben, ha a táv- 90 beszélő vonalvezetéke'k nem képeznek kettős beszélgetésre való áramköröket, a (C3

) kondenzátor mellőzhető. Nyilvánvaló, hogy a (361

) összetett műhálózatnak, amely a 6. ábrán a (30) vonalvezeték má- 95 siik végződésénél fekszik, hasonló szerkezeti kiképzése van. A 6. ábra és az annak kapcsán adott ismertetés szerint az összetett vivő hullámos berendezés máeik ágát a különleges 100 (10) vezeték képezi. Olyan esetben, amidőn a visszavezető ágat meglevő vonalvezetékhuzalok képezik, mint például a 2. ábra szerinti elrendezésnél, nyilvánvaló, hogy ezen vonalvezetékek számára összetett 105 mühálózatokra van szükség, hogy az összetett vivő útágakat ezen vonalvezetékekre (például a (12, 13, 14, 15) vezeté-