104892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges szálas anyagok nemesítésére
Megjelent 1933. évi január hó 314-án. MAGYAi: KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 104892. SZÁM. — XIVa/1. (XlV/e.) OSZTÁLY. Eljárás mesterséges szálas anyagok nemesítésére. Dr. Lilienfeld León vegryész Wien. A bejelentés napja 1929. évi junius hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1928. évi junius hó 16-ika. A jelen találmány azon a megfigyelésen alapul, hogy a mesterséges szálaknak, pl. a műselyemnek tulajdonságait némely tekintetben meg lehet javítani, ha azokat 5 egy vagy több bázikus anyaggal, főleg maró alkálioldatokkal vagy alkáliszulfidoldatokkal kezeljük melegen, illetve forrón. A mesterséges szálas anyagoknak, pl. 10 műselyemnek, ezen eljárással elérhető nemesítése az alábbi eredményekben nyilvánul meg: 1. Az anyag puha, tömött, rugalmas fogású lesz, mely megközelíti a valódi se-15 lyemét, sőt némely esetben azonos is azzal. 2. A műselyemnek nem-tetszetős, fémes fénye szép, természetes fénynek ad helyet, mely a valódi selyem fényéhez hasonló, sőt némely esetben azzal egyező. 20 3. A műselyem rugalmassága és nyujthatósága növekszik. 4. A műselyemnek a valódi selyemmel szemben kellemetlen hajlamossága a gyűrődésre jelentékenyen csökken s némely 05 esetben egészen meg is szűnik. 5. Azok az ismert nehézségek, melyek a pamutból és műselyemből való szövetek vagy fonatok mercerizálásánál bekövetkeznek és eddig csak műfogásokkal (pl. 30 védőanyagokkal való, előzetes kezeléssel) voltak csökkenthetők, megszűnnek, ha az ilyen textiliák mercerizálására forró alkálilúgot vagy forró alkáliszulfidoldatot használunk. 35 De a pászmaszálnál és a mesterséges gyapjúnál is kézzel fogható előnyöket nyújt ez az eljárás, mely előnyök a fogás javítása, a rugalmasság növekedése és a maradandó ráncképződésre való hajlamosság csökkenése. 4-0 A feltaláló eddigi megfigyelései arra mutatnak, hogy a jelen eljárás alkalmas arra, hogy a műselymet nagy lépéssel közelebb hozza a valódi selyemhez. Nem hagyható végül említés nélkül az 45 sem, hogy a feltalálónak eddigi kísérletei feljogosítanak arra a feltevésre, hogy a jelen találmány szerint kezelt műselyem egyenlőtlenül való festődésre irányuló hajlamát jelentékeny mértékben, sőt teljesen 50 is elveszti. A jelen eljárás alapja az a felismerés, hogy a megfelelő koncentrációjú, forró, maró alkálioldatok és alkáliszulfidoldatok a műselyem rugalmasságát és fogását je- 55 lentékeny mértékben javítják anélkül, hogy ez száraz és nedves szilárdságukat tetemesebb mértékben befolyásolná s fényüktől megfosztaná. Ellenkezően, az anyag a legtöbb esetben nemesebb lesz. Ez 60 annál meglepőbb, mert az azonos erősségű (főleg a kb. 5—40%-os, NaOH-t tartalmazó) maró alkálioldatok, azonos feltételek mellett, szobahőfokon alkalmazva, a műselyem rugalmasságára semmi vagy csak igen je- 65 lentéktelen befolyást gyakorolnak, azt többnyire egészen tompafényűvé (mattá) teszik és szilárdságukat nagy mértékben csökkentik. Az eljárás abban áll, hogy mesterséges 70 szálas anyagokat (és pedig, mint az alábbiakban kifejtettük, valódi vagy kevert fonatokat és szöveteket), valamely bázikus anyagnak oldatával, célszerűen valamely maró alkáli- vagy alkáliszulfidoldattal me- 75 legen vagy forrón, pl. 50—120 C°-on vagy ennél még magasabb hőfokon vagy csak