104891. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alifás savak és hasonlók előállítására

víziszapnak, szeptikus csatornaanyagnak, víztartály iszapnak, földnek stb. majdnem minden alakjában megtalálhatók. Ezek az organizmusok rendszerint cellulózás ter-5 menyekkel táplálkozó állatok belső részeiben találhatók és ennek megfelelően az ollóanyag alkalmas alakját oly módon kapjuk, hogy az anyagot gőzölgő istállótrágyarakás közepéből választjuk ki vagy 10 bármely más olyan forrásból, amely legmegfelelőbb vagy legalkalmasabb. Ha kívánatos, a cefre beoltása helyett, az erjesztést azon baktériumok segélyével is végezhetjük, amelyek a nyersanyagként 15 használt tengeri csutkákon, csöveken vagy más cellulózanyagon vannak jelen. Bármilyen is legyen azonban az oltás módja, az erjesztést 60 C° körüli hőmérsékletnél foganatosítjuk. 20 Oly célból, hogy a baktériumok kifejlődhessenek és szaporodjanak, azokat az alkatrészeikkel megfelelő mennyiségben és az asszimüálódásra alkalmas alakban kell táplálni. Ezek közül némelyek a nyers 25 anyagként használt cellulózban vannak jelen, másokat pedig változó mennyiségekben oly anyagok alakjában viszünk be, mint pl. a káliumszulfát, nátriumszulfát, amni on iumklorid, ammoniumszulfát, 30 kálciumklorid, vagy a keményítő erjedésénél fellépő butil-acetonos erjesztő eljárásból származó szennyvíz, „áztatóvíz" stb. Oly célból, hogy a baktériumok aktivi-35 tása az erjesztőfolyadékban levő szabad sav koncentrációjának a növekedése folytán ne csökkenjen, az erjesztőfolyadékot a hidrogén-ion-koncentráció szempontjából időről-időre megvizsgáljuk és ahhoz meg-40 felelő mennyiségű ammóniát adagolunk, hogy a koncentrációt — a folyadék tömére ben. mérve — 5.0 — 9.0 PH körüli határok között megtartsuk. Az ammóniának felhasználásra kész 45 visszanyerése és végtermékként — ammoniumsó helyett — alkáliföldfémsó előállítása céljából ahhoz nem-illanó bázist, pl. meszet vagy kalciumkarbonátot adunk és pedig oly mennyiségben, amely elegendő, 20 hogy az ammóniát a savval való vegyületből szabaddá tegye és ekvivalens sót vagy sókat, különösen kalciumacetátot létesítsen, az ammonát pedig desztillálással elkülönítjük. 55 Az ammóniát oldatban tartó folyadék természetére és mennyiségére és e folyadéknak szerves tisztátlanságok okozta szennyezettségére való tekintettel a következő többszörös fokozatú és szűréssel kombinált elgőzölögtetési eljárás ajánlatos. 60 Először az aránylag híg tisztátlan oldatot egy első elgőzölögtetési folyamatnak vetjük alá, miáltal az ammóniának nagy százalékát hajtjuk, majd az oldatot megszűrjük, hogy az ammóniától nagyrészt mente- 65 sített és részben koncentrált folyadékból a tisztátlanságokat eltávolítsuk és ezután az elgőzölögtetést folytatjuk. Ha az ismert Kestner-féle többszörös hatású elgőzölögtetőt alkalmazzuk, a folyadék a 70 gőzzel fűtött oszlopokon sorban egymásután halad át, a szűrőn pedig az első oszlopból a másodikba való jutása alatt megy keresztül, a gőz azonban előnyösen a két első oszlopon párhuzamosan halad keresz- 75 tűi, úgy hogy lényegében mindkét oszlopban ugyanaz a gőznyomás uralkodik. Az első két elgőzölögtető ily körülmények között két egységre elosztott elsődleges hatású elgőzölögtetőnek tekinthető. 80 Az elsődleges hatású elgőzölögtető két egységéből származó gőz és ammoniagőz elvezethető, kondenzálható és az eljárás folyamán újból felhasználható. Így pl. a másodlagos hatású elgőzölögtető köpenyén 85 haladhat keresztül, ahol részben kondenzálódik. A nem-kondenzálódott ammoniagőz egy hőkicserélőben használható fel oly célból, hogy az elgőzölögtetendő tisztátlan ammoniás folyadékot előmelegít- 90 sük, mimellett ezt az ammoniagőzt ezáltal kondenzáljuk és az eljárásban újból felhasználjuk; az ilymódon kondenzált ammoniagőz mennyiségét célszerűen úgy szabályozzuk, hogy az ammónia, a közvetlen 95 újrafelhasználás céljára megfelelő koncentrációjú legyen; a kondenzált részt a másodlagos hatású elgőzölögtető köpenyének aljából kivonhatjuk és az eljárásnál hasonlóképen újból felhasználhatjuk, vagy 100 pedig az újbóli felhasználás előtt egy harmadlagos hatású elgőzölögtető köpenyébe vezethetjük. Az ammóniától és a tisztátlanságoktól a fentebb leírt módon mentesített kai- 105 ciumacetátoldatot könnyen és gazdaságosan bármely kívánt fokra koncentrálhatjuk és tetszőleges ipari célra használhatjuk fel koncentrált folyadék vagy — miután azt forró levegővel vagy fűtőcső- 110 gázokkal melegített szárító dobban vagy szárító porlasztóban szárazra pároltuk — száraz só alakjában. A kalciumacetát ipari alkalmazásaképen ennek nátriumkarbonáttal való kettős szétbontása említ- 115 hető, ami tisztább nátriumacetátot szolgáltat, mint amilyen az erjedő cefrének nátriumkarbonáttal való közvetlen kö-