104881. lajstromszámú szabadalom • Fémgőzegyenirányító párhuzamosan kapcsolt anódokkal

üzemi nyomáson való stabilitásához szükséges, növekvő árammal növekvő feszültségesés legalább oly nagyságú áramoknál lépjen fel, melyeknél az áramnak a pár-5 huzamosan kapcsolt anódofcra való egyenlőtlen elosztása az anódok meg nem engedett terhelését jelentené. A mellékelt rajz a találmány szerinti egyenirányítónak néhány példaképpeni 10 foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán h igany gőzegyenir ány í tótelepet szemléltetünk, melynél a találmány szerint oly készülékekről történt gondoskodás, amelyek az anódok párhuzamos kap-15 osolását külső előtétellenállások nélkül teszik lehetővé. A 2. ábra egyetlen egy anód felé égő fény ívnek és a párhuzamosan kapcsolt anódokoin át különböző megterhelésnél 20 áramló áramnak áramfeszültség-karakterisztifcája. A 3. és 4. ábra az anódkamra egy-egy célszerű alakjának keresztmetszete. Az 5—7. ábrák a 3. ábra szerinti elrendezés 25 változatait mutatják. Az 1. ábra szerint a (10) egyenirányítóedényben a (11—22) anódok vannak, melyek mindegyik páratlan számmal jelölt anód ja a rákövetkező, páros számmal je-30 lölt anóddal párhuzamosan a (23) transzformátor szekunder fázisainak egyikéhez van kapcsolva. E transzformátor egy háromfázisú primertekercselésből áll, mely a (25) válitakozóáramú szorítókkal kap-35 osolatos, továbbá egy hatfázisú szekunder tekercselésből, amely két (26) ós (27) háromfázisú részre van osztva, amelyeket egymással a (28) közbenső transzformátor kapcsol össze. A (28) transzformátor 40 (29) középpontja az egyenáramú kör negatív sarika. Hasonló telepeknél utóbbi időben szükségesnek tartották áramosztó fojtótekercseknek beépítését mindegyik anódáram-45 körbe, amelyek a párhuzamosan kapcsolt áramköröket egymással induktive úgy kapcsolják, hogy az egymással párhuzamosan kapcsolt anódokon az áram egyen letes elosztása létesül. Azt találtuk már 50 mosit, hogy az egyenirányító megfelelő méretezésénél ós az egyenirányító edényben uralkodó, megfelelő gőznyomásnál a párhuzamosan kapcsolt anódok minden egyes csoportjában az anódáramnak oly 55 megosztása lehetséges, hogy kielégítő áirameloszlást az említett anódok vagy áramelosztó fojtótekercsek nélkül is elérhessünk. Ismeretes, hogy higanygőzegyenirányítók feszültségesése kis áramtól kezdve ad- t dig az áramig, amelyet eddig teljes terhelésnek tekintettek, növekvő áramnál csökken. Ily áramerősség-feszültségkarakterisztikákat „sülyedőknek" neveznek, vagy beszélnek „negatív" ellenállásról is. Ha ilyen ( ellenálláson áram halad át, a Joule-féle törvény szerint benne ugyanúgy hő keletkezik, mint egy ugyanakkora pozitív ellenállásban. Azt találtuk már most, hogy nagyobb ' áramerősségnél a feszültségesés ismét növekszik és végül nagy áramerősségnél tekintélyes értékre emelkedik. A fényív feszültségesésének növekvő áramerősséggel történő emelkedése kis gőznyomású és ' nagy terhelésű higanygőzegyenirányítókra jellemző, míg a negatív fényívellenállás említett körzetében a gőznyomás előnyösen nagy és az áramerősség alacsony. A pozitív ellenállás tehát valószínűleg an- ; nak a következménye, hogy az összes, az anódák előtti térben lévő higanyatomok a maradék nélküli ionizáció állapotához közelednek. Egy ily görbének példáját a 2. ábrában (a)-val jelöltük, Továbbá bebizonyult, hogy az áramnak az a határértéke, amelyet egy anóda még biztosan elbír, jelentősen azon érték fölött fekszik, amelynél a fényívellenállás pozitívvá válik. Ha több anódot párhuzamosan kapcsolunk, a legkisebb gyujtófeszültségű anód kis megterhelésnél az összáramot vezeti és ez az állapot növekvő összáramnál a fényív áramerősség-feszültség-karakterisztikájának teljes csökkenő részén és e görbe emelkedő részén addig a pontig marad meg, amelynél egy másik, párhuzamosan kapcsolt anódnak gyújtási feszültségét le nem győztük. Ekkor ez az anód is kezd áramot vezetni. E viszonyokat a 2. ábra szemlélteti, melyben (a) egy alacsony gőznyomással dolgozó higanygőzegyenirányítónak áramerősség-fesziUtség-karakterisztikáia, melynél a fényívben fellépő feszültségesést, tehát az anód és katód közötti feszültséget ordinátaként ós az anódáramot abszcisszaként rajzoltuk fel. Az egyes anódhoz tartozó áramerősség határértéke például az (a) görbe (30) pontjánál van és körülbelül 50 V feszültségkülönbségnek felel meg az anód és katód között. A (b) és (c) görbék két párhuzamosan kapcsolt anódnak, például a.z 1. ábra (11) és (12) anódjainak áramát szemléltetik. Ha az abszcisszaként felrajzolt áram kicsi, teljesen egy anódon, pl. az anódpár (12) anódján át folyik, mint