104876. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső

— 2 — kisüléséből származó sugarak átbocsátására való azon részét, mely a magnézium gőzével érintkezésbe jut, káliumkloriddal vonjuk be. A magnézium és káliumklo-5 rid egymással reakcióba fognak lépni, amikor is magnéziumklorid és kálium képződik. A magnéziumgőz ennek folytán nem jut a cső falazatával érintkezésbe, úgy hogy ezen fal megtámadását és meg-10 feketedését elkerüljük. A reakciónál képződött kálium a cső falazatáról elszublimál és a falon visszamaradó magnéziumklorid a csőben előállított sugarak számára jó átbocsátóképességű. 15 Egy másik anyag, amelyet a jelzett esetben a. falra telviheínénk, a káliumfluorid, melv magnéziumgőzzel magnéziumíluoridot és káliumot ad. Az utóbbi a falról elszublimál, a magnéziumfluorid pe-20 dig a falon visszamarad, azonban a fal átbocsátóképességét gyakorlatilag nem csökkenti. Jó eredményeket értünk el magnéziumkisülésű kisütőcsőnél azáltal is, hogy a 25 fal belső felületét káliumbórfluoriddal vontuk be. Ha a cső higanygőzt tartalmaz, amrnoniumkloriddal is jó eredményeket érhetünk el. Ha a kisütőcső nátriumgőzt tartalmaz, a 30 falat előnyösen kénnel vagy foszforral vonhatjuk be. Az ilyen csőben a falon nátriumszulfid vagy nátriumfoszfid keletkezik. Ezek az anyagok a nátrium gőzében való kisülés által előállított sugarakat 35 akadálytalanul engedik át, azonban megakadályozzák azt, hogy a nátrium gőze a cső falával érintkezésbe jusson. Ajánlatos, ha ,a ként vagy foszfort a cső falazatára nein közvetlenül visszük 40 fel, hanem ezt a falazatot előbb oly anyaggal vonjuk be, mely a ként vagy a foszfort jobban adszorbeálja, mint az az anyag, amelyből a cső falazata van. A falazatra előbb előnyösen nátriumkloridot 45 vihetünk fel. A rajzon a találmány foganatosítási példáját vázlatosan tüntettük fel. Az ábrázolt kisütőcső (1) fala az ibolyántúli sugarakat átbocsátó anyagból, -50 pl. kvarcból van. A cső (2) talpán több elektróda van elrendezve. Ezek az elektródák a (3) izzókatóda és a két (4, 5) anóda. Az anódák között még egy (6) huzalt rendezünk el, melyet, mielőtt azt a kisütőcső készítése alkalmával a csőben elhelyezzük, káliumkloriddal vonunk be. Azáltal, hogy a (7) és (8) árambevezető huzalok segélyével a (6) huzalon áramot bocsátunk át, ezt a (6) huzalt a cső evakuálása után felhevíthetjük, úgy hogy a káliumklcrid elszublimál és a, csőfalazat gömbalakú részén lerakódik. A csőben egy fém, nevezetesen magnézium gőze van, úgy hogy a kisülés ebben a gőzben megy végbe. Ha a magnézium gőze a cső falán levő káliumkloriddal érintkezésbe jut, úgy, amint ezt már előbb kifejtettük, kémiai reakció adódik, amelynél kálium válik szabaddá. Ez a kálium a falról elszublimál és a cső felső részében rakódik le. A cső falán visszamaradó magnéziumklorid a falnak a sugarakkal szembeni átbocsátóképességére kedvezőtlen befolyással nincs. Szabadalmi igények: 1. Elektromos kisütőcső sugarak emittálására, amelynél a kisülést, egészben vagy részben oly anyag hordja, mely a cső falazatát megtámadhatja vagy azon lerakódhat, azzal jellemezve, hogy a cső; falazatának a sugarak átbocsátására való azon része, mely ,az említett anyaggal érintkezésbe juthat, legalább részben, getterrel van bevonva. 2. Az 1. igényben védett elektromos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a cső falazatának a sugarak átbocsátására való része, legalább részben oly anyaggal, pl. káliumfluoriddal van bevonva, mely megakadályozza, hogy a kisülést hordozó anyag rajta lerakódjék. 3. Az 1. igényben védett elektromos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a cső falazatának i sugarak átbocsátására való része, legalább részben, oly anyaggal van bevonva., mely a rajta lerakódó, a kisülést hordó anyagot oly termékekké alakítja át, amelyek illékonyak vagy s emittálandó sugarakat nem nyelik el. 4. Az 1., 2. vagy 3. igényben védett elektromos kisütőcső foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a csőfalazat ós a getter között oly anyag van, mely a getlert a cső falazatánál jobban adszorbeálja. 1 rajzlap melléklettel. i'Mlns nyovmte, UnflTpo^