104872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés huzalnak csavarvonnal alakjában való tekercselésére

— 3 — nelt ki határt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a találmány szerinti eljárásnál nem fel­tétlenül szükséges, hogy a huzalt a forma­testek közé külön szerkezet vezesse be, 5 mert a huzalra már a formázófelületek maguk is továbbító hatást fejtenek ki. Ha azonban azt a sebességet, mely a formázó­felületek ezen továbbító hatásából adód­nék, lefékezzük (pl. nemezpárna alkalma-0 zásával, melyen a huzal a formázófelüle­tekhez való útján felfekszik), úgy előfe­szült.séges csavarokat kaphatunk. Elő­feszültséges csavarok alatt oly csavarok értendők, melyek menetei egymáson fel­lő fekszenek, úgy hogy, ha a csavart a me­neteknek egymástól való eltávolítása cél­jából ki akarjuk húzni, ehhez bizonyos erőt kell kifejteni. Ha az említett lefékez zés számára bőrt használunk, azon előny '•0 adódik, hogy a súrlódási együttható a huzal bevezetésének sebességével növeke­dik ós hogy a művelet igen stabillá válik. A találmány szerinti berendezés leg­alább két oly formázótestből áll, mely tes-25 tek köpenyfelülete a huzal számára együt­tesen határozott útdarabon vezetéket ké­pez, a berendezés ezenkívül tartalmazza azt a huzalkészletet, amelyből a huzalt bevezetjük és oly szerkezettel van ellátva, 30 mely a. formázó testek közül legalább az egyikkel azon pályához képest, amelyen a huzal mozog, relatív mozgást közöl. A huzalkészlet oly tekercselőfejen lehet elrendezve, mely a formázótestek körül 35 forog. A formázótestek emellett helyt­állóan lehetnek elrendezve vagy egymás­hoz képest relatívmozgást végezhetnek. Ezenkívül gondoskodhatunk arról, hogy az előállított csavar a berendezésből ne Í0 forogva lépjen ki. Oly elrendezést is alkalmazhatunk, amelynél a huzalkészlet van helytállóan elrendezve és a formázótestekkel közlünk mozgást. Ez utóbbiak ekkor esetleg egy­t5 máshoz képest relatív-mozgást végezhet­nek. Ez esetben az előállított csavar a be­rendezésből forogva jön ki. A formázótestek oly alakáak lehetnek, hogy a huzal az egyenes alakból a csavar í0 alakjára lassanként vagy közel lassanként megy át. Emellett mindkét test forgástest lehet. Ez azonban nem szükséges, mert lehetséges az is, hogy csak az egyik test forgástest, a másik pedig oly alakú, hogy 55 a forgástesttel együtt a huzal számára határozott útdarabon vezetéket képez. Ha mindkét testet forgástest, a testeket kon­axiálisan vagy tengelyeikkel egymással párhuzamosan vagy pedig oly módon is rendezhetjük cl, hogy a testek tengelye 60 egymást messe vagy keresztezze. Ez utóbbi elrendezés ajánlatos, ha kis menet­magasságú csavarokat kívánunk előállí­tani. A súrlódás által kifejtett erőt úgy nö- 65 velhetjük, hogy olyan szerkezetet alkal­mazunk, mely a test által a huzalra ki­fejtett nyomást növeli. A találmány egyik foganatosítási alakja értelmében az egyik test kúpalakú, 70 a másik test alakja pedig egypalástú for­gáshiperboloid. Hogy az egyik testnek a másikhoz képest való kellő helyzetét biz­tosítsuk és a csavar menetmagasságát könnyen szabályozhassuk, a formázótes- 75 teket oly módon rendezhetjük el, hogy egymáshoz képest beállhassanak. A formázótestekkel hengeres vagy las­sanként bővülő köpenyfelületű test mű­ködhet együtt. Ezen test, mely a formázó- 80 testek egyikének részét is képezheti, oly elrendezésű, hogy köpenyfelülete csatla­kozik a formázótestek köpenyfelületéhez. A találmány egyik foganatosítási alakja értelmében a formázó testek olaj- 85 fürdőben vannak vagy pedig a huzal kenőkészülékén haladnak át. A találmány további foganatosítási alakja értelmében a berendezésnek a hu­zalt a tekercselési folyamat közben hevítő 90 készüléke van. Ezen hevítés elektromo­san, még pedig oly módon történhet, hogy a testek vagy a huzalkészlet elektródák gyanánt hatékonyak és hogy a hevítőáram az egyik testről a másik testhez vagy a 95 huzal készlethez a huzalon át f olyik. A találmányt részletesebben a rajzon látható foganatosítási példái kapcsán fog­juk elmagyarázni. Az 1. ábra a találmány szerinti berendezés 100 egyik, a 2. ábra pedig ezen berendezés másik foganatosítási alakjának távlati képe. A 3., 4., 5. és 6. ábrán a formázótestek különböző foganatosítási alakjai láfcha- 105 tók. A 7. ábra a találmány szerinti berendezés harmadik foganatosítási alakjának felül­nézete. A 8. ábra a 7. ábra szerinti berendezést 110 olajfürdőben elrendezve mutatja. A 9. ábra a találmány oly foganatosítási alakját mutatja, melynek tekercselőfeje van. A 10. ábra a találmánynak ugyancsak 115 tekercselőfejjel ellátott foganatosítási alakját mutaija. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom