104850. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai gyujtó mindennemű lövedékekhez

- 6 -lövedék a röppályán mozog és hogy a lövedék fordulatszámát átvigyük a vezérelt szervekre. A forgó tömeg forgó mozgását, amint 5 azt az 5. ábrából láthatjuk, a (75) felhúzott rugó vezetheti be, mely rugó felszabadul, miközben a lövedék a löveg csövében mozog. Ez a rugó felszabadulhat vagy a tehetetlenségi erő következtében, 10 vagy a centrifugális erő következtében, vagy e két erő közös hatása következtében. Az 5. ábrában látható a (76) retesz, mely a (77) horonyba fog és így összeköti a 15 rugóval terhelt tömeget a forgó tömeggel. Lövéskor a retesz a tehetetlenségi erő következtében a szaggatott vonallal jelölt helyzetbe kerül, úgy hogy a kapaszkodó éle a rajzban látható kimet-20 szésbe helyezkedik. Ebben a helyzetben a reteszt, pl. egy rugó rögzíti. A reteszt bekapcsolt helyzetében az ábrában fel nem tüntetett rugóval rögzíthetjük. A forgó (2) gyűrűt ugyancsak a cen-25 írifugális erővel indíthatjuk meg. E célból, amint az a 3. ábrából látható, két (60) tömeget exentrikusan helyezhetünk el. E tömegek mindegyike (61) íogasrudat hord, mely rudak fogai a (2) gyűrű fog-80 koszorújával kapcsolódnak. E (60) tömegek (62) vezetékeikben (63) spirálrugókkal szemben el tolódhatnak. Kilövéskor a centrifugális erő a két (60) tömeget a (63) rugók feszítő erejével szem-35 ben a vezetékek végeihez lökésszerűen közelíti, mire a (61) fogasrudak a (2) gyűrűt nagy sebességgel forgásba hozzák. A szerkezetet úgy is kiképezhetjük, hogy a (60) tömegek tengelyirányba, moz-40 dúljanak el és azokat megfelelő módon kapcsolhatjuk a forgótömeggel, vagy azokat a tangenciális inercia segélyével is mozgásba hozhatjuk, amely a. lövedék kilövésekor a forgás következtében jelent-45 kezik. A forgó tömeg megindulása és a gyroskop kiváltása után a forgó mozgás fennlartása és növelése céljából célszerűen és előnyösen felhasználhatjuk azt a légnyo-50 mást, amely a lövedék elülső oldalán a lövedék nagy sebességgel való haladása következtében keletkezik. Amint a rajzból látható, a lövedék csúcsában a fenti hatás létesítése végett (6) 55 fúrat van, melybe a levegő behatol. A levegőt a (6) furatból rézsútos irányú (7) csatorna vezeti tovább. A gyroskop külső gyűrűje (1. és 2. ábra) üreges (8) gömb, melynek (9) nyílásán át a. (7) csatornából jövő légáram a gömb belsejébe jut. A 60 gömb a (ZZ) tengely körül foroghat és a (9) nyílás olyan fősíkban fekszik, mely a forgó (2) tömeg középsíkjával egybeesik. Ennek kerületén (10) szárnyak vagy kimetszések vannak, melyek úgy működnek, 65 mint a turbinák lapátjai és amelyekre a (9) nyílás a légáramot vezeti, ahányszor ez a nyílás a gömb forgása közben a (7) csatorna, előtt elhalad. Ilymódon a forgótömeg a lövedék min- 70 den fordulatakor egy impulsust kap. Az a levegő, mely a gömbbe a (9) nyíláson át bejutott, egy másik (11) nyíláson át távozik, végül pedig a (12) nyílásokon át a szabadba jut. E (12) furatokat célszerűen 75 ott és oly hajlásszög alatt rendezünk el, hogy azok abba a depressziós térbe nyíljanak, amely a lövedék felülete körül képződik. Rendes körülmények között a (8) göm- 80 bőt, pl. a (13) retesz rögzíti (1. ábra), melyet a kilövéskor a tehetetlenségi erő az alatta levő (14) furatba lök, úgy hogy ekkor úgy a (8) gömb, mint a gyroskop is szabaddá válnak. 85 A gömb és a gyroskop szabaddátételéhez a centrifugális erőt is felhasználhatjuk, amint azt a 2. ábra mutatja. Ennél a megoldásnál a. (8) gömböt helyzetében a (15) retesz tartja. A kilövéskor a centri- 90 fugális erő e reteszre hat és azt a (16) üregbe löki. Ekközben a centrifugális erő egy rugó erejét győzi le, amely rugó a (15) reteszt a rajzolt helyzetbe igyekszik tolni. 95 Világos, hogy teljes gömb helyett egyszerű (17) tárcsát is alkalmazhatunk, aminőt a 6. ábra mutat. Ez a tárcsa a (ZZ) tengely körül foroghat és ugyancsak •van benne (9) furat, amely a lövedék min- 100 den fordulata közben egyszer fedi a (7) furat nyílását. A fentiek alapján érthető, hogy az oly gyroskopnál, melynek forgó tömegét annak kerületére vezetett folytonos légáram 105 tartja mozgásban, mely légáram a gyroskop felfüggesztő szervében van kiképezve, tehát a térben a gyroskophoz viszonyítva áll. mindennemű oly erőpár zavaró hatását kikerültük, mely erőpár a légáram no zavaró hatása folytán keletkezhetnék. Az egyensúlyi állapotot tehát biztosítottuk. A gradatorszerkezet, melynek egy részét a 7. ábra mutatja, egy sorozat közönséges fogaskerékből, vagy differenciál- 115 kerekekből áll és amelyek a (ZZ) tengely körül forgó (5) dobot összekötik a (7) kerékkel. Ez utóbbi teszi szabaddá, tehát