104850. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai gyujtó mindennemű lövedékekhez

— 3 — gyújtó azon gyroskopikus elven épül fel,, mely szerint, ha valamely tömeget tehe­tetlenségi főtengelyeinek egyike körül hir­telen forgásba helyezünk és azután magára 5 hagyjuk, a forgási tengely térbeli hely­zetét megtartani törekszik. Ezsért, ele­gendő, ha a gyricskopiikuis felfüggesztés a forgás szabadságát biztosító két feltétel­nek megtelel: lehetővé teszi a tömegnek 10 gyroistatikus forgácsát ós lehetővé teszi a lövedék forgási tengelye körüli forgást. Ennek megfelelően alkalmazhatunk oily szerkezetet, amelyet a lövedékbe épített, a löveggel ós a felfüggesztéssel összekötött 15 több más készülék vezérel ós pedig a lö­vedék által végzett, fordulatok függvényé­ben, olyként, hogy amikor a lövedék előre meghatározott számban fordult meg ten­gelye körül, a beépített szerkezet a gyuj-20 tószervet szabaddá teszi és a lövedék rob­ban. Ha a fcirgó tömeg tengelye a szabaddá válás pdlliamialtában neim áll merőleigieisien a lövés síkjára, miely a röppályát tartal-25 mazza és amely irány gyakorlatilag hori­zontális, akkor a parabola görbületéinek a forgós szabad tengelyéit eredeti irányá­ból kiterítő hatása alatt a forgó tömeg precessiós mozgást végez, mely a gyro-30 skopikus tengelyt a legrövidebb úton oly értelemben mozdítja el, hogy az párhuza­mos maradjon annak az, erőpárnak a ten­gelyével, amely erőpárit a parabola gör­bületének kitérítő hatása létesít. 35 Aimint a gyroskopikus tengely eléri a honizioinjtális helyzetet, ebben meig)marad, mliutáin ez az, egyensúlyi helyzet. A preictetsisió okozta íenitemlíteitt forgás mindig kevesebb, mint egy fordulat, ami 40 azt jeilienti, hogy a robbanás pomtjla nem tclúdihat el nagyobb mértékben, mint leg­feljebb egy-két miéterrel, hosisiziiránybian számítva. Mivel azonban a tüzértségd lég­védelemiben reindszeriinlt alkalmazott lövé-45 seíknél a röppályának csinkis a fellimienő ágát használjuk ki és e lövéseikhez leg­többször meehainikíii gyújtóval felsizeirelit lövedékeiket alkalmiaznak, a precessdo okozta forgást kiküsrajbölbetjük, ha a fel-50 füigigieisztéB't úgy képezzük ki, hogy az, úigy mint a torpedókban alkalmazott gynoskopoknál, háromféle szabad forgásit enged meg. Ezzel a felfüggesztéssel uigyiaMazt az érzékenységet ée a lövedék 55 fordulatainak számlálásához szükséges pontosságot érjük el. Ugyanezt a célt el­érhetjük excentrikus gyroskopaikus töme­gekkel is. .amiiaiőket pl. a gyroskopikus iránytűkiben alUöalmiazniak. A találmányt képező gyrosskopikius 60 gyujitósaerikeziet előnyei, eltekintve attól a lehetőségtől, hogy a gyujitó akkor is mű­ködik, ha közvetlenül a célba ütközik, a következök: Mivel a gyújtóba beépített szerkezet 65 atlUVl a pillaniaítól kezelve, amiinií a löve­dék a csöveit eillhiagyja, vagy leglalább is egy-kélt méterrel a kilépés után, kezdi számlálni a lövedék áltól megtett teljes í'crdula,tokát éis mivel valkumieamyii liötve- 70 déknól, még akkor is, ha, kezdeti sebessé­geik nem etgyenlőeik, a forgás és haladási által megállapított menet emelkedés kez­detiben egyenlő, oniiinidaddig, aimág a mie­neteimiellikiedéis dekíremiein'tumának szabály- 75 szerűsége változatlan, ebből következik, hogy ha a, kezdeti siebesiség keveset vál­tozik, a robbanások egymáshoz ós az előre beállított, illetőleg számított pánthoz kö­zel következnek be és ily módom mindig 80 beinn vammaík a bevezetésben körülírt ak­ció-körzetben. Ez nem klöiv etkeznék be, ha a robbanások függenénelk a lőeleimiektől független időtől; ezért a kezdeti sebessé­geknek esialk néhány métert kitevő el- 85 térésiei, melyek a gyakorlatban egy és ugyanazon lövegnél előfordulnak, vlaila­miint iaz oldalszög és a töltés egyenlőre be­állitoijt értékei közötti tényleges eltéré­seik nagy magasságokban a robbanási 90 pontnak neon esekéíly eltolódásait okoz­zák ós így nyílván hiiba, ha az óraművel felszerelt mechanikai gyújtóknál az idő­zítéskor a fenti eltéréseket neim veszik figyelemíbe. A lövedék gátlása eisietén. az. 95 időzítésiből eredő hiba óraművel felszerelt gyújtóknál iglen nagy lehet, míg e hibá­kat, illetve eltéréseket, a találmány sze­rinti gyroskopikus gyújtóknál teljesiein ki­küsizciböijtük. 100 A találmány szerinti gyújtó másik előnye a menetemelkedésnek a, lövedék emelkedése közben való természetes csökkenése a közvetlenül a kilövés után jelentkező menetemelkedéssel szemben és 105 amelynek segélyével egymásra követ­kező lövéseknél a robbanások helyeit nagy pontossággal tudjuk szabályozni. Tegyük fel pl., hoigy a gyroskop, amely a lövedék fordulatainak sízámát méri, az 110 általa vezérelt szerveket a lövedék min­den huszadik fordulata után váltja ki. Ha a kilövéskor, tehát a röppálya kezde­tén, a menetemelkedés teljes fordulaton­ként három méter, úgy kezdetben >a röp- 115 pálya, minden hatvanadik méterére volna a gyújtás beállítható. Viszont ha ez a menetemelkedés a folytonos csökkenés

Next

/
Oldalképek
Tartalom