104835. lajstromszámú szabadalom • Gázégőkhöz való biztonsági berendezés

vagy nem szándékos kialvása esetén a (16) hőtámasz igen gyorsan kihűl és a (14) szelepet néhány pillanat alatt zárja. Minthogy a gázáramlás megszűnt, a (12) 5 és (17) vezetékekben lévő nyomás a (13) fúvóka ellenére aránylag gyorsan kiegyenlítődik. A (7) szelepet saját súlya és a (8) rugó ülésére visszaszorítja. A (2) főszelep ennélfogva záródik és a (4) égő 10 több gázt nem kap. A íőszelepnek bármilyen más, esetleg a főszeleptől távolfekvő helyről való nyitására a (20) (21) kapcsolók szolgálnak. A (20) kapcsoló pl. kézzel működtethető. 15 Ha a (20) kapcsolót nyitjuk, akkor a (12) vezeték a (18) vezeték útján a (11) térrel összeköttetésbe kerül, úgyhogy a (9) membrán két oldalán lévő nyomás kiegyenlítődik és a (7) szeleptányér ülésére 20 szoríttatik. Ilyen módon a (4) égőt lekapcsoltuk; azonban a gyujtóláng nem alszik el, minthogy a (14) gyujtószelep éppen úgy, mint előbb, gázt kap. Sőt, a gyujtóláng előnycsen nagyobb lesz, minthogy a 25 (17) és (18) vezetékeken át a gáznak a gyujtószelephez való áramlása erősebb lesz. A (20) kapcsoló zárásakor a (12) és (17) vezetékek közvetlen kapcsolatát ismét megszakítjuk. A gyujtógáz kiáramlása 30 folytán fellépő nyomáscsökkenés következtében a (2) főszelep ismét nyílik. A (20) kapcsoló a (2) íoszelepre azonban hatástalan, lia a gyujtóláng nem ég, tehát a (14) gyujtószelep zárva van. Ez esetben 35 ugyanis, minthogy a (12) és (17) vezetékekben uralkodó nyomás már kiegyenlítődött, közömbös, hogy a (18) összekötő -vezetéket nyitjuk vagy zárjuk-e. Ez más szóval annyit jelent, hogy a gázfogyasztó 40 nem kapcsolható be, ha a gyujtóláng nem ég. A (21) kapcsoló a (20) kapcsolóval megegyező módon működik. Ha a (17) vezetékbe a (18) és (19) veze-45 tékek elágazási helyei között a (22) fojtófuvókát bekapcsoljuk, akkor a (21) kap osolő nyitása esetén a teljes nyomáskiegyenlítődésig több idő telik el, mint a (20) kapcsoló nyitása esetén. A (20) kap 50 esoló tehát szükségkapcsoló gyanánt működhetik, míg a (21) kapcsoló iizemkapcsoló vagy időkapcsoló lehet. Tetszés szerinti szánni kapcsolót vagy szabályozót alkalmazhatunk és ezek közé a (17) 55 vezetékben tetszésszerinti helyen egy vagy több különböző nagyságú fúvókát kapcsolhatunk, úgyhogy egyes kapcsolók gyorsabban működnek, mint a többiek. A kapcsolók kézzel működtethetők vagy pl. nyomás, hő (bő,szabályozó), elektromos- 60 ság stb. hatása alatt önműködőek is lehetnek. Az önműködő vezérlés esetén olyan szabályozók által való befolyásolásra gondolunk, amelyek az üzemi folyamatokra reagálnak. &5 A 2. ábrán a (12) vezeték a (2) főszelepnek az, (5) fal előtti helyéről (13) fúvókán át a (11) térbe, illetve a (37) veze • tékbe vezet, amely utóbbi a (11) térből indul ki és a (14) gyujtószelephen végző 70 dik. A (20) és (21) kapcsolókat (18) és (19) vezetékeikkel együtt a (12) vezeték (23) ága és a (17) vezeték közé helyezzük. A kapcsolók egymással párhuzamos kap csolásuak. A (23) vezeték a (19) vezeték- 75 nél végződik. Ha ezen kapcsolásnál a (14) gyujtószelep a (16) hőtámasz felmelegedése folytán nyílik, a gyujtógáz a (12) vezetékből (17) vezetéken át a (14) gyujtószelephez áram- 80 lik. A (13) fuvókánál fellépő nyomáscsökkenés folytán a (2) főszelep (11) teréből a (17) vezetéken át gáz áramlik ki. Ha a (20) és (21) kapcsolók egyikét nyitjuk, akkor a (9) membrán két oldalán 85 lévő nyomás a megfelelő kapcsoló vezetékén át ismét kiegyenlítődik, anélkül, hogy a gyujtóláng kialudnék. A kapcsolók ez esetben is hatást csak addig gyakorolnak, amíg a gyujtószelep nyitva van, mint- 90 hogy a gyujtószelep zárása után a (17) vezetékben levő gáznyomás minden további nélkül a (12) vezetékben lévő nyomásig emelkedik. A 3. ábrán, a (14) gyujtószelep a (12) veze- 95 ték útján a hálózattal és a (17) vezeték útján a (2) főszelep (9) membránja fölötti térrel közvetlen kapcsolatban áll. A (17) vezetékhez a (26) fojtófúvóka mögött a (24) vezeték kapcsolódik, amelybe (25) 100 fojtófúvóka van beépítve. A (24) vezeték veszélytelen helyen, pl. a (4) égő fölött végződik. A (24) vezetékhői (20) és (21) kapcsolókkal ellátott (18) és (19) kerülő vezetékek ágaznak ki, amelyek útján a 105 (25) fúvóka kikerülhető. A (2) főszelep (1.1) tere a (17) és (24) vezetékek útján a (25) fúvókán át a külső levegővel állandó összeköttetésben van. Tehát a (14) gyujtószelepnek zárása esetén U0 a (1.1) térben atmoszférikus nyomás, míg a (9) membrán alatt a nagyobb hálózati nyomás van. Ilyen körülmények között a (7) szeleptányér az (5) falban levő (6) nyílást zárja. A (14) gyujtószelepnek a 115 (16) támasz felmelegítése útján való nyitásánál a (9) membrán felett és alatt levő