104834. lajstromszámú szabadalom • Pótdobkosár cséplőgépekre

Meg-jelent 1933. évi január hó 2-án. MAGYAI? KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEI RAS 104834. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Pótdobkosár cséplőgépekre. Várdai Sámuel géplakatos Orosháza. A bejelentés napja 1931. évi március hó 5-ike. Ismeretes, hogy a jelenlegi cséplőgépeknél a kicsépelt magvaknak, illetve a kalászokban levő magvaknak kb. 2—4%-a elszóródik és kárbavész, vagyis hogy a 5 jelenlegi cséplőgépek csak kb. 96%-os hatásfokkal dolgoznak. Tekintettel arra, hogy egy idényben egy cséplőgép 30—40 vagon gabonát is kicsépel, a szóródás okozta veszteség minimálisan 65—70 mé-10 termázsa gabona. A szabadalom tárgya pótdobkosár, meiy a cséplőgépek dobkosarára utólag szerelhető és a szóródásokozta veszteségeket a lehető legkisebbre szorítja le ugy, hogy 15 gyakorlati értelemben veszteség jóformán nincs. A találmány szerinti pótdobkosár a kicsépelendő gabonát zúzza anélkül, hogy a magvakat, illetve gabonaszemeket sértené, aminek kettős előnye van. Egy-20 l'elől a zúzott szalmából a magok sokkal tökéletesebben különválaszthatók, másfelől pedig a zúzott szalma több és jobb takarmányt ad, ami különösen alföldünkön fontos, mivel ott az állatok takarmányo-25 zására túlnyomórészben nem szénát, hanem töreket és pelyvát használnak. Az eddigi cséplésnél, ha a gabona száraz volt, akkor a dobkosarat a dobhoz néhány centiméterrel közelebb kellett állí-30 tani, ami által a hajtóerőszükséglet és nzemanyagfogyasztás lényegesen megnövekedett. A találmány szerinti pótdobkosár e hátrányt is megszünteti és a megejtett kísérletek szerint 100 métermázsa 35 gabona cséplésénél legfeljebb 20—30 kiló gabonaszem szóródik csak el, ami az eddigi 2—4 métermázsához viszonyítva óriási haladást jelent. A rajzon a találmánynak egyik példaképem, kiviteli alakját láthatjuk, mely- 40 tői a gyakorlatban, lényegének érintése nélkül, sokféleképpen el is térhetünk. Az 1. ábra a rendes dobkosárra szerelt pótdobkcsámak vázlatos oldalnézete, a 2. ábra felülnézete, a 45 3. ábra pedig részleges távlati képe. A cséplőgépnek (b) dobja és (c) dobkosara teljesen változatlanul maradnak. Az eddigi (e) dobkosár végére bordázott (e) dobkosárlécet erősítünk, melyet előnyö- 50 sen a (c) dob-kosár két oldala közé rögzített (d) szögvas felső vízszintes szárához erősítünk. Ugyanezen szögvas függélyes szárához erősítjük a pótdobkosár (in) rögzítőszerveit, előnyösen csavarkötéseket, 55 melyekhez a pótdobkosár vízszintes (1) csuklócsapok körül lenghetően van erősítve. A pótdöbkoisár két (f) oldala között egyfelől egy élére állított (g) laposvas és az, átellenes oldalon egy másik élére állí- 60 tott (g') laposvas van erősítve, míg e két (g, g') laposvas között kb. középen a bordázott (i) dobkosárléc van, mely az (f) kosároldalakhoz erősített (h) szögvasnak vízszintes szárához van rögzítve. A (g, g') 65 laposvasakat ívalakú (j) orsókkal kötjük össze és merevítjük, amelyek között számos (k) dróthuzalt feszítünk ki, melyek a szalmának a pótdobkosáron való áthullását megakadályozzák. 70 Az (e) és (i) dobkosár lécek bordáziata ferde és egymásra szög alatt áll. A pótdobkosarat a fődobkosárhoz képest az (1) forgáscsapok körül elállíthatjuk és ezáltal a szükség szerint a (b) dob- 75 hoz közelítjük vagy távolítjuk. A pótdobkosarat bármely ismert állítószerkezettel állíthatjuk el. A találmány szerint azon