104822. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mesterséges massza előállítására
Megjelent 1933. évi január li ó 2-án . . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 104822. SZÁM. — IV/hl. (XI/1>.) OSZTÁLY. Eljárás mesterséges massza előállítására. Bolgár László vegyész Budapest. A bejelentés napja 1928. évi február hó 16-ika. Jelen találmány tárgya eljárás mesterséges miassizák előájllításáira, melyeik különféle használati tárgyak előállítására., továbbá útlmrkoiláisá anyag gyanánt és 5 hasonló célokra használhatók. Bitunientes anyagok, pl. káltiráinyresidumolk, szurkok, aszfaltok és hasonlók 120°-tói 300° C-ig terjedő hőmérsékletnél savakkal vagy SO«, —XO.i, —NOa 10 gyököket tartalmazó anyagokkal való kezelés által erős vegyi átalakulásit szenvednek, így pl. a petrolszurlkcík petrolgyantatairfel'mámafc nagy része benzinben oldhatatlanná, válik (aszfalténiné válik), 15 a barnaszénszurkok olefinvegyületei polimerizáltatnak, amidőn magas olvadáspontú oxidációs és polimerizációs termékek keleitkezinek, a kőszénszurkok bitumieme oly anyaggá. alakul át, melynek ol-20 vadáispontja 20 eigiéisz 30°-kai miagiaisiabb,, minit a feldolgozott szűreiké, minthogy azonban az olvadáspont növelése nem az olajtartalom csökkentése által hozatott létre, illetve az így kapott szuiroik az ala.-25 csony olvadáspontú szurok eigéisiz olajtartalmát mlagában foglalja, a termék meg-1 olvasztásánál igen hígfolyó lesz és így nagymennyiségű töltőanyagot vehet feli; az így kapott termék fagyálló. 30 Ha a savakkal kezelt bitumenes anyagokat (savbitumeneket) báziikusi anyagokkal, pl. nátronlúggal hevítés mellett összekeverjük, akikor az olvadási pont továbbá 20 egész 30°-kail emeltetik. A isiavj 35 bitumenek további fontos rmkciiójla abban áll, hogy kénnel összeiolvaiszltívla, további vegyi átalakulást szenvednek, illetve olvadáspontjuk még toivább növeiksizliik. Az eljárás azonban akként is fogiainato-40 sítheltó, hogy a nyerslamya got (bitumenes anyagokat) először olvasztjuk össze kénnel és csalk azután kezeljük savakkal és, esetleg bázisokkal is. Lágy siav.hitiwnenek vulkanizálva kaucsiuikszerű anyagot adnak. Ezen eljárás 45 számos változata, lehetséges aszerint, aimint ,a savMituimenekeit először vulkáni -záljuk és ezután kezeljük bázisokkal vagy az előzőleg bázisokkal kezelt saivbituíménefcet vnllkianizáOjuk. 50 A jelen eljárásinál nyersanyag gyanánt oly bitumeneket iis alkalmazhatunk, amelyek közönséges, hőmérsékletnél íolyókonyak. Ezen anyagok savakkal való főzés és töltőanyagokkal való keverés által 55 igen kedvező fizikai tulajdonsiáigoklkail bíró maislszálkiaít adnak. Reagens gyanánt kéinsavon kívül hulladék savak é® kénsavat tartalmazó anyagok, pl. a petrőleiumraífinériiák, benzol- 60 mosók és hialsonló üzemiek hulliadéksavlai is alkalmazhatók, amely anyagok résziblein szabad kénsavból állanak. Ugyanúgy jó eredménnyel hasiználbatók bisziulifátok és savgyanták is, mivel ezek a, reaíkcióihő 65 mérsékleteiéi mint szabad kénsav hatnak. .Kísérletileg megállapítottam, hogy bizonyos szurokjfajták, amelyek tőimén y kénsavval kezelve elkokszosodnak, hígított kénsavval nem kokszosodnak eil és 70 hígított savakkal igen kedvező tulajdonságú termékeket adnak. A nyersanyag savazásiára előnyösem, kénsavat használhatnunk és a siav koncentrációja tekintetében számos változat le- 75 hetséges. A hígított kénsav az anyag igen erős hiabzásút „kifutását" okozza; ezen futás meggátlálsóra a találmány értelmében a higítotit sa vait arányikig alacsony hőmérsékletnél, t, i. 100° C alatt, pl. 80
